Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A külső kereslet várhatóan gyengülni fog az idén az egész térségben az OECD-tagországok és az euróövezet gazdasági növekedésének lassulása miatt, míg néhány országban lanyhul a belföldi kereslet is a magánfogyasztás és a beruházások növekedési ütemének csökkenése következtében.
Az elemzés kiemeli, hogy tekintettel a térség stabil népességére, az egy főre jutó GDP több mint 6 százalékkal nőtt 1999-2006 között, javítva az életszínvonalat, csökkentve a szegénységet. A munka és a tőke hatékonysága gyors ütemben javult a térségben, különösen a közepes jövedelmű FÁK-tagállamokban. Ennek köszönhetően a térségben az egy főre jutó jövedelem – konstans értéken számolva – az 1998. évi 5592 dollárról 8605 dollárra nőtt 2006-ban, ami azt jelenti, hogy a 460 milliós térségben 50 millióan kerülhettek ki a nyomorból.
Az egy főre jutó GDP a FÁK tagállamokban 50 százalékkal volt nagyobb 2005-ben, mint 1998-ban a FÁK-oszágokban, és 15 százalékkal több, mint 1993-ban a 10 új EU-tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában).
A gyors ütemű növekedést a technológiai fejlesztések mellett az tette lehetővé, hogy a hitelkihelyezések bővülésének köszönhetően a beruházások kétszámjegyű növekedést mutattak, a szénhidrogén exportőröket segítette az energiaárak emelkedése, és jelentős összegeket utaltak haza a külföldön dolgozók. Ezek a tényezők ösztönözték a magánfogyasztást és az importot, amely következetesen 3 százalékkal meghaladta az egyébként is robusztus exportnövekedést.
Ez a fejlődés azonban nem mentes kockázatoktól – írja az elemzés. Az infláció változatlanul magas az euróövezet országaihoz képest, a folyómérleg hiány sok olajimportőr országban tarthatatlanul naggyá vált. Emiatt az ECA országok talán sebezhetőbbek a globális pénzügyi válság közepette, ez a sebezhetőség azonban országonként más.
Az élelmiszer- és energiaárak is eltérően alakultak: 2006 és 2007 között az élelmiszerinfláció 5,6 százalékról 13,8 százalékra emelkedett az új EU-tagországokban, és 6,5 százalékról 20,3 százalékra a közepes jövedelmű FÁK-államokban. A tíz új tagországban az élelmiszerek a fogyasztói árindex 21 százalékát, Közép-Ázsia szegényebb országaiban 50-60 százalékát teszik ki.
Az energia árának emelkedése átlagosan nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű FÁK-országokban (33 százalék 2007-ben), miközben 8-10 százalék volt a 10 új uniós tagországban.
