A listára csak az az ügyfél kerülhet fel, akinek például számlatartozása miatt a szolgáltatója felmondta a szerződést, vagy már korlátozta az igénybe vehető szolgáltatást. Felkerülhet a listára akkor is valaki, ha a szolgáltató ellene bírósági, vagy hatósági eljárást indított, illetve akkor is, ha kiderül róla, hogy megtévesztő szándékkal hamis, vagy érvénytelen okmányokkal igazolta magát a szolgáltatónak. A törvény a feketelistával kapcsolatban összeghatárt nem állapít meg, azaz nem írja elő a szolgáltatóknak, hogy mekkora tartozás eseten kerülhet valaki erre.

A Pannon GSM Távközlési Zrt. az MTI érdeklődésére konkrét adatokat nem közölt a feketelistára feltöltött számokról, csupán annyit, hogy az állományban elhelyezett adatok mennyisége minden évben igazodik az adott időszakban keletkezett kintlévőséghez. Nehezebb gazdasági évben a fizetési hajlandóság romlik, ami egyben a tartozást felhalmozó ügyfelek számának emelkedését is jelenti.

A Pannon az elektronikus hírközlési törvény egyik paragrafusára hivatkozva közölte: a távközlési társaságok közös adatállományba helyezhetik a tartozást hátrahagyó számlás előfizetők adatait. Mivel a jogszabály nem állapít meg összeghatárt, a szolgáltatók saját hatáskörben jogosultak eldönteni, hogy egy adott tartozás esetében indítanak-e behajtási eljárást, vagy sem, illetve, hogy átadják-e az adatokat, vagy sem.

A Pannon megerősítette, hogy a szolgáltatók közösen állapították meg azt az összeghatárt, amely alatt nem juttatják el az adatokat a közös adatállományba. A törvény szerint az adatok a közös adatállományban csak a tartozás elévüléséig kezelhetők. A Pannon szerint a szolgáltatók a hivatkozott előírásnak megfelelően alakították ki a közös adatállomány működtetését. Amennyiben az ügyfél törleszti tartozását, az eljárás megszűnik, és az érintett az adatállományból is kikerül.

A T-Mobile közölte: a törvény szerinti lehetőséggel eddig csak a három mobilszolgáltató élt, ezek a cégek hozták létre a tartozó ügyfeleket tartalmazó közös adatállományt 2006 januárjában. A T-Mobile kifejtette: a közös adatbázisba azon ügyfelek kerülnek be, akik minimum 5000 forint számlatartozással rendelkeznek, és emiatt a számukra nyújtott szolgáltatást teljesen korlátozták, azaz sem kimenő, sem bejövő forgalmat nem bonyolíthatnak le. Ezt a szankciót a szolgáltatók csak többszöri sikertelen felszólítás után alkalmazzák. A lista automatikusan, naponta frissül, aki felkerül, az a törvényi előírásoknak megfelelően erről értesítést kap.

A törvény lehetőséget adna ugyan arra is, hogy bármekkora tartozás esetén bekerüljön az adatbázisba az ügyfél, de kis összeg esetén – méltányossági alapon – ezzel nem élnek a szolgáltatók. A szolgáltatók a törvény értelmében a tartozás rendezéséig megtagadják, vagy jelentős előleg befizetéséhez kötik az új szerződés megkötését azoknál az ügyfeleknél, akik szerepelnek az adatbázisban.

A számlatartozás rendezése után az ügyfél adatai a törvény által engedett határidőig, azaz egy évig maradnak az adatbázisban, de már nem mint „tartozó”, hanem „tartozott” megjelöléssel. Ez pusztán figyelmeztetés a szolgáltatóknak, nem kötődik hozzá kötelező szankció. Az egy év eltelte után az ügyfél kikerül az adatbázisból, és erről is írásos értesítést kap.

A T-Moblie közölte: önmagában az adatbázisba kerülésnek, illetve nemfizetés esetén a tartozás behajtásának nincs köze egymáshoz. Természetesen a tartozó ügyfelektől a kintlévőséget mindegyik szolgáltató megpróbálja behajtani. A T-Mobile, hasonlóan a Pannonhoz, szintén üzleti titokként kezeli a listára kerülési adatokat és arányokat.