A jelenlegi zálogjogi szabályok szerint az ingóságokon alapított zálogjogot is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez két problémát is jelentett az autópiacon, így a jelzálog helyett más technikákat alkalmaztak, bár ezek egyik fél esetén sem közelítették meg a zálogjog biztonságát. Az egyik probléma a közjegyzői okirat – néhány tízezer forintos – ára volt. A kiélezett finanszírozói versenyben ez már nem fért be a költségek közé. A másik probléma pedig abból származott, hogy a zálogszerződés megkötéséhez mindkét félnek - a hitelezőnek és a vásárlónak - egyszerre kellett jelen lennie a közjegyző előtt. A kereskedelmi gyakorlat szerint a hitel- illetve lízingszerződéseket az autószalonok alkalmazottai kötik meg a finanszírozó megbízásából, így ez utóbbi nincs jelen a szerződés aláírásakor, akkor sem, ha közjegyzőt hívnak oda.

A tervezet szakít az eddigi szabályozással és kimondja, hogy az egyedi azonosításra alkalmas ingó dolgokat - ilyenek az autók is - terhelő zálogjog közjegyzői okiratba foglalás nélkül is alapítható. Viszont az ingó jelzálog nyilvántartást továbbra is a Magyar Országok Közjegyzői Kamara (MOKK) vezeti, így a nyilvántartásba vétel költségét fizetni kell.

Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója szerint a MOKK a tárgyalások jelenlegi állása szerint 3 ezer forintért vállalná a szerződésenkénti regisztrációt. Ez úgy történne, hogy az autószalonban biankó jelzálogszerződést töltene ki a finanszírozó megbízottja, amit aláírna a vevő is, majd azt elfaxolnák a MOKK-nak. Innen számítva egy órán belül fenn lenne az ingó jelzálog adatbázisban az adott autó.

A vezérigazgató a Magyar Lízingszövetség elnöksége nevében tárgyalt a minisztériummal és a MOKK-kal is. Az előbbi probléma megoldása mellett komoly előrelépésnek nevezte a törvénytervezet másik előírását is. Ez arra kötelezi a végrehajtót, hogy mielőtt autót árverezne, győződjön meg arról, szerepel-e az adott kocsi a MOKK zálogjogi nyilvántartásába. Ma ugyanis - miután nincs zálogjog a kocsikon – a vásárló hitelezői elárvereztethetik a hitellel terhelt kocsit, így a finanszírozónak nem jut az árából semmi. Évi több milliárd forint kár éri ezért a finanszírozókat, amit kénytelenek beépíteni a lízing- illetve hitel konstrukcióikba, megdrágítva azokat. A jövőben – a zálogjog alapján – a nem fizető adós autóját a finanszírozó kapja meg, ő értékesítheti, majd a hátralékos hitel levonása után elszámol az ügyfelével.