A jegybankelnök szerint a lakosság pénzügyi kultúrájának elmélyítése hozzájárulhat az ország pénzügyi stabilitáshoz is. Ehhez megfelelő oktatási rendszer és a szereplők együttműködésén túl nemzeti stratégia kidolgozása is szükséges.

Gyurcsány Ferenc köszöntőjében a pénzügyi válsággal összefüggésben beszélt a pénzügyi kultúráról. A kormányfő szerint nem igaz, hogy a mostani pénzügyi krízis a szociális piacgazdaság halálát jelenti. "Amit látunk, az a szociális piacgazdaság több, versengő modelljei egyikének messzeható válsága" – mondta. "Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás és felügyeleti tevékenysége fontosságában és tudom, hogy siker csak aktív, hatékony együttműködés mellett érhető el piaci szereplők, társadalmi szervezetek és állami intézmények között" – tette hozzá.

A kormányfő szerint azok a gazdaságok és társadalmak tudnak egyszerre stabilak és versenyképesek lenni, amelyek elutasítják a szélsőségeket, a piaci és az állami fundamentalizmust egyaránt. Sikeresnek nevezte az elmúlt időszakban folytatott, az egyensúly javulását eredményező fegyelmezett költségvetési gazdaságpolitikát, ami szavai szerint növelte a hitelességet, ezért folytatni kell. "Büszke vagyok arra, hogy 1995 óta most először zártunk olyan félévet, amikor a költségvetési hiány messze a maasrtichti kritérium alá csökkent és a rendszerváltozás óta nem készült olyan költségvetés a választásokat megelőző évre, amelyben nem nő, hanem csökken az államháztartás hiánya" – mondta. A miniszterelnök úgy vélte, ha 2006-2007-ben nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akkor ma, szűkülő likviditás és emelkedő elvárt hozamok mellett sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország. minden olyan értelmes javaslat támogatható, ami erősíti a hitelességet növelő, szigorú fiskális folyamatot.

Gyurcsány Ferenc a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban hitelezők és a hitelt felvevők között. Globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie. Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség – hangsúlyozta. A tisztességes megoldás nem a nemzeti pozíció védelme, hanem a nemzeti szuverenitások összegzése, ezért Magyarország meg fogja ismételni erre vonatkozó korábbi javaslatát.

Simor András a pénzügyi tudatosság fejlesztésével összefüggésben kifejtette: a banki szolgáltatások gyors fejlődése, a globalizációval folyamatosan megújuló termékek erősítik az információs aszimmetriát az eladó és a vásárló között. Jelentős a veszélye annak, hogy a vásárlók nem értenek az általuk vásárolt termékekhez, nem tudják felmérni annak kockázatát a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt.

Angel Gurría, az OECD főtitkára szerint Magyarország felkészült arra, hogy kezelje a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetet. A piaci turbulencia miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a tényezőket, amelyek az országot közép és hosszú távon sikeressé teszik. A válság tanulságaként a jövőben vélhetően egyetlen ország sem hanyagolja el a pénzügyi oktatást. Mint mondta, az OECD felismerte ennek sürgősségét, ezért erősíteni fogja szerepét a pénzügyi oktatásban.

A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón az OECD főtitkára elmondta: nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy elégséges-e az Egyesült Államokban elfogadott pénzügyi mentőcsomag. A kihívás az, hogy hogyan lehet a bankokat rávenni a hitelezés folytatására, amihez tőke kell. Véleménye szerint Európának is megnyugtató a tengeren túli döntés. Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével összefüggésben azt mondta: mára enyhült az inflációs nyomás, ami több döntési lehetőséget biztosít a jegybankoknak.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte, hogy az amerikai kormánynak be kellett avatkoznia a pénzügyi válságba az ismert 700 milliárd dolláros csomaggal, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitása nélkül nincs gazdasági stabilitás, az Európai Unióban ugyanakkor nem indokolt hasonló akció. "Ha a világban vihar van, annak oldalszele Magyarországot is érinti, ami a finanszírozási költségek növekedésében és a magasabb kockázati felárban jelenik meg" – jelentette ki Király Júlia. A válság megnehezítette a magyar pénzügyi rendszer működését, de nem lehetetlenítette el.

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank ott áll a magyar bankrendszer mögött, ahogy azt teszi valamennyi uniós kormány és központi bank - mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke,aki szerint a "magyar bankrendszer könyveiben nincsenek mérgezett eszközök".