Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központ tudományos munkatársa úgy vélekedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 2009 végére teljesülni fog ez ad majd lehetőséget egy erőteljes kamatvágási ciklus megkezdéséhez. Az MNB-nek vigyáznia kell arra, hogy a nemzetközi megítélés, a kockázati prémium hogyan alakul, alapvetően a piaci bizonytalanság visszaszorulása határozza meg, hogy mikor kezdődhet a kamatcsökkentés. A túl korai mérséklés következetlennek mutathatja az MNB-t és árfolyamcsökkenést idézhet elő - mondta.

Az elmúlt hetekben végrehajtott kamatemelés az elemző szerint segít helyreállítani a háztartások nettó megtakarítói pozícióját, az államháztartás finanszírozását és a magánhiteleket ugyanakkor megdrágítja.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint a tapasztalatok nem igazolják, hogy az alapkamat és a piaci kamatok között közvetlen kapcsolat van. "A piac maga áraz, a jegybanki alapkamat sokkal inkább egy iránytű, mint a piaci aktusok árazási centruma. Valójában, amikor a jegybank alapkamatot emelt, a kereskedelmi bankok már bőven 10 százalék feletti betéti kamatokat kínáltak, az állampapírpiacon pedig bőven 11-12 százalék feletti hozamokat lehetett látni" - hívta fel a figyelmet. Tehát a jegybank nem sokkal többet csinál, mint a piaci várakozásokat a saját kamataiban megjeleníti - tette hozzá.

A jegybank nem csinálja, hanem legfeljebb jól olvassa a piacot, s ilyenkor mondják azt, hogy a jegybanki politika hiteles - hangsúlyozta Felcsuti Péter. Ha a jegybank rosszul olvassa a piacot, és idő előtt kamatot csökkent, a piac büntetni fog – mondta.