A kormánybiztos az Inforádióban úgy fogalmazott: ha az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap valamennyi adós, köztük Magyarország számára is lehetővé tenné - magától felajánlaná - az adósság átütemezést, akkor megerősödhetnének ezek az országok.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője hangsúlyozta: az egyik legnagyobb problémát éppen a bizalom hiánya jelenti, egy adósság átütemezés - függetlenül attól, hogy ki kezdeményezi - azt jelenthetné, hogy az ország nem tudja törleszteni adósságát, ami tovább gyengítené a magyar gazdaságba vetett bizalmat. Hosszú távon ez súlyos következményekkel járna: jelentősen megnehezítené az ország számára az újabb hitelfelvételt, noha Magyarország még hosszú ideig külföldi finanszírozásra szorul. Figyelmeztetett arra is: a forint jelentős gyengülésében a bizalom gyengülése is szerepet játszott. Nem véletlen - fejtette ki az elemző -, hogy a rendszerváltás idején sem került sor adósság átütemezésre, noha akkor is voltak ilyen elképzelések.
Török Bálint szerint az is esélytelen, hogy ezt a lehetőséget a hitelt nyújtók maguk ajánlják fel. Emellett legfeljebb egy államcsőd bekövetkeztekor dönthetnének, erre azonban, míg Magyarország mögött áll az Európai Unió és az IMF nem kerül sor. Az elemző hangsúlyozta azt is: ezekben a rendkívüli, bizonytalan, túlérzékeny helyzetben az ország legfontosabb feladata a bizalom további erősítése, ezt minden megszólalónak is szem előtt kell tartania. Az államadósságot illetően nem lehet egy háziasszony fejével gondolkodni - figyelmeztetett.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője is indokolatlannak, időszerűtlennek tartotta a felvetést. Az IMF rendelkezésre állási hitelkerete jelentősen csökkenti az ország külső adósság megújításának kockázatát. A devizatartalék szintje magas - fűzte hozzá.