A The New York Times szerint a Világbank talán eddigi legborúsabb jelentését tette közzé, amely megállapította: az "ócska jelzáloghitelek" okozta amerikai válság olyan szegényebb országokban is pusztítást idézett elő, amelyeknek semmi közük nincs az eredeti problémához. Ennek következtében Latin-Amerika, Afrika és Kelet-Ázsia országai esetében nemcsak a növekedés fulladt ki, hanem elapadtak a hozzáférhető hitelforrások, mutattak rá a pénzintézet szakértői.

A Világbank közgazdászai sokkal sötétebb képet festenek a világgazdaságról, mint sok magánintézet. Utóbbiak közül még a legpesszimistábbak is azt jósolják, hogy ha csökkent ütemben is, de legalább az Egyesült Államokban és Európában jövőre folytatódik a növekedés. Még a Nemzetközi Valutaalap is derűlátóbb volt, januárban úgy becsülte, hogy a globális növekedés 0,5 százalékos lesz. Igaz ez a szint is alacsonyabb, mint bármikor az utóbbi 60 évben.

A Világbank a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-as csoport pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek szombati találkozójára készítette el új előrejelzését. A pénzintézet közgazdászai figyelmeztettek: a jelenlegi pénzügyi zavarok olyan kiterjedtek, hogy valószínűleg a nemzetközi intézmények, a Világbank és a Valutaalap sem lesznek képesek a válság tompítására.

Robert B. Zoellick, a Világbank elnöke azzal a felhívással fordult a gazdag kormányokhoz: hozzanak létre egy „sebezhetőségi alapot”, a gazdaságaik ösztönzésére fordítandó összeg egy töredékét tegyél félre más országok megsegítésére. Elképzelése szerint a pénzalapból az ENSZ, a Világbank, az IMF és más nemzetközi intézetek közvetítenék a segélyeket a rászoruló államoknak.

„Ez a globális válság globális megoldást igényel, fontos megelőzni a gazdasági katasztrófát a fejlődő országokban a válság leküzdéséhez szükséges globális erőfeszítések között”, hangsúlyozta nyilatkozatában.

A washingtoni pénzintézet elemzése szerint a globális gazdasági lassulás eltérő hatással jár a különböző országokban; az olaj és egyéb termékek árának csökkenése nyerteseket és veszteseket egyaránt teremtett. A feltörekvő piacokon együttesen legalább 270 milliárd dolláros finanszírozási hiány keletkezett, és a következő egy-két évben ez az összeg elérheti a 700 milliárd dollárt, részben azért, mert a magánbefektetők elkerülik ezeket a piacokat.

Több közép-európai ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Csehország helyzetét súlyos mértékben nehezíti a lecsökkent nyugat-európai export. Ezenkívül bizonytalanságot okoz a térségben azon nagy európai bankok nyomasztó hitelválsága, amelyek nagy veszteségeket könyveltek el az amerikai jelzálogpiacon és a jelzáloggal fedezett értékpapírok piacán, tartalmazza a világbanki elemzés.