Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A múlt havi inflációs adatsor pénteki közzététele előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni befektetési házak prognózisai igen széles sávban, 2,7-3,4 százalék között mozogtak, 2,95 százalékos előrejelzési átlaggal. Februárban 3,0 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
A márciusi inflációról kérdezett elemzők közül a BNP Paribas bankcsoport közép-európai közgazdásza, Michal Dybula 3,4 százalékra visszagyorsuló drágulási ütemet jósolt, azzal az indokkal, hogy az elmúlt időszak forintgyengülése szerinte már meg fog látszani az adatsorban.
Ugyancsak ő azonban éves távlatban már deflációs kockázatot sem tart kizártnak a közép-európai EU-térség egészére, tekintettel "a nagyon rossz makroadatokra".
Dybula szerint ezt a várakozást alátámasztja a rendkívül széles, az idén általa "10-11-12 százalékosra" jósolt negatív kibocsátási rés, és ennek hatása a vállalatok áralakítási gyakorlatára.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető növekedési potenciál és a várt tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzői körökben általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban igen erőteljes dezinflációs tényező, és deflációs kockázatot is hordoz.
Márciusra - szintén a forintárfolyam átszűrődésének hatása miatt - az infláció gyorsulását jósolta a 4cast londoni gazdaságelemző központ térségi szakértője, Nicolas Kennedy is, aki 3,1 százalékos éves ütemet vár a teljes kosárra számolva.
A citybeli előrejelzési sáv alsó szélén van ugyanakkor a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport 2,7 százalékos prognózisa.
A ház szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén 4,5 százalékkal csökken, ami gyorsítani fogja az alapszintű dezinflációs folyamatot.
A pénzügypolitikai kilátásokat ugyan "bonyolultabbá tette" a forint gyengülése, a cég londoni elemzői szerint azonban az árfolyam stabilizálódása vagy visszaerősödése esetén az MNB áprilisban vagy májusban újrakezdheti az enyhítési ciklust.
A Bank of America-Merrill Lynch közölte: alapeseti forgatókönyve 6,75 százalékos magyarországi jegybanki kamatszintet valószínűsít 2009 végén.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési elemzői szintén 2,7 százalékos márciusi magyarországi éves inflációt jósolnak. A ház szerint a kosár élelmiszer- és üzemanyag-összetevőjében megjelenő komoly mértékű bázishatás várhatóan túltesz a forintgyengülés inflációs átszűrődő hatásán.
A JP Morgan szerint azonban az MNB döntéseinek fő befolyásoló tényezője jelenleg a forintárfolyam, és már a kamatcsökkentési folyamat februári leállítását is az árfolyam bizonytalansága okozta.
Mindemellett az egy hónappal ezelőtti inflációs adatsor már jelezte a forintgyengülés gyors átszűrődését a mélyülő recesszió ellenére is.
A JP Morgan londoni elemzői ezért a következő 3-6 hónapra a jelenlegi, 9,50 százalékos MNB-kamatszint fenntartását jósolják, azzal az indokkal, hogy szerintük a magyar jegybank egyelőre a forint gyengeségéből a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat tartja szem előtt.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői nagyobb mértékűnek tartják az árfolyamgyengülés átszűrődésének nettó hatását, ezért minimális mértékben, 2,9 százalékra csökkenő inflációt jósolnak márciusra. A GS szakértői szerint a gyenge forint jórészt ellensúlyozta a múlt hónapban a gazdasági visszaesésből az árakra ható, lefelé mutató nyomást.
A Goldman Sachs a következő tizenkét hónapra sem vár kamatmódosítást, kamatemelést azonban csak arra az esetre valószínűsít, ha az MNB-nek más eszközökkel nem sikerülne kivédenie egy esetleges újabb forinteladási hullámot.
