Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke a koncepció részleteiről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A csütörtökön Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen annyi derült ki, hogy az ingatlanalapok működését jobban kell szabályozni. A szakmán belül konszenzus van abban a tekintetben, hogy az eddigi rugalmas visszaváltással szemben a nyílt végű befektetési jegyek eladását követő elszámolási időnek hosszabbnak kell lennie. Szakmai egyeztetés tárgya az is, hogy az ilyen típusú alapoknak inkább zártvégű formában legyen létjogosultságuk, mint ahogy erre számos európai országban van példa.

Szalai Sándor elmondta, hogy a befektetésialap-piac szabályozására külön törvényt szeretnének alkotni, jelenleg ugyanis a tőkepiaci törvény vonatkozik erre a piaci szegmensre. Ez a törekvés egyébként közös a szakma és a törvényalkotó Pénzügyminisztérium részéről. A szabályozási környezet megreformálása már régebb óta napirenden van - tehát nem a pénzügyi válság kényszerítette ki -, de a válság rávilágított néhány problémára.

Temmel András, a szövetség főtitkára szerint a szakmai munka 80 százalékban kész, a stratégiai irányok készen vannak, és reményeik szerint 2010-ben léphetne hatályba az új törvény.

A stratégiába beletartozik, hogy még szélesebb termékskála alakuljon ki a befektetési alapok piacán. A BAMOSZ vezetői szerint például a származtatott alapok esetében van még tere a bővülésnek. Hangsúlyozták azonban, hogy csak olyan termékkínálatnak van létjogosultsága, amely illeszkedik a hazai pénzügyi kultúrához.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a befektetésialap-piac gyorsan globalizálódik Európában, és egyre nő a szerepe a határon átnyúló értékesítésnek. Ez Magyarország, mint kis ország számára ez nem nagyon jó, de bezárkózásra, protekcionizmusra nincs szükség. Inkább a külföldi szereplők számára is vonzóvá kellene tenni a szabályozási környezetet. Ugyanakkor szükséges a jogszabályban megfogalmazni a piac nemzeti sajátosságait.

A tájékoztatón szóba került az is, hogy Magyarországon a befektetési alapokban kezelt vagyon 2008-ban mintegy 20 százalékkal csökkent, és a visszaesés mértéke sokkal kisebb volt, mint az európai vagy a térségbeli országokban.