Az IMF kötvénykibocsátással teremt forrásokat

Ez a megoldás elsősorban a még a fejlődő országok közé sorolt jelentős államok, elsősorban Kína, Brazília, továbbá Oroszország igényeit tükrözi, mely államok nem kívántak komolyabb közvetlen pénztámogatással beszállni az IMF nagy válságellenes sürgősségi hitelcsomagjába. Az azonban a kötvénykibocsátás terve mellett sem biztos, hogy az 500 milliárd dolláros hitelalap-növelés sikerrel megvalósul - írják a jelentések.
 
Szombaton az IMF "politikai döntéshozó bizottságának" ülésén Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta a hiteltámogatás jelentős növelésének szükségességét, azt húzva alá, hogy az IMF-nek rendelkeznie kell a válsághelyzetben mind a fejlett, mind a fejlődő országok igényeire hathatós választ adó forrásokkal, illetve eszközökkel, hogy a fél billió dollárral az új hitelezési alap, a NAB összesen 750 milliárdra növekedhessen.
 
A kötvénykibocsátás tervében kifejeződne az úgynevezett feltörekvő államok nagyobb "beleszólási" lehetősége is az IMF politikájába, döntéseibe. Geithner szerint az IMF egész irányítási rendszerén változtatni kell majd, rugalmasan újraosztani a tagországi kvótákat. A kötvénykibocsátás pedig felveti annak szükségességét, hogy az IMF a kötvényeit jegyzők részére kamatot ígérjen, majd fizessen is.
 
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a nevezett bizottság ülését követően kijelentette: "biztos vagyok abban, hogy ezzel az eszközzel élni fog az IMF". 
 
Voltak már a G20 tagországai közül, például India, amelynek képviselője most Washingtonban jelezte: 10 milliárd dollár értékben vásárolna IMF-kötvényt.