Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szakember közölte, a magyar húságazat gondjain csak akkor lehet segíteni, ha az ágazat szereplői, beleértve a bankokat is, mielőbb tárgyaló asztalhoz ülnek, és megbeszélik, hogy milyen finanszírozási feltételekkel lehet az ágazatba pénzt pumpálni.
A többlet források bevonásához azonban megfelelő háttérszámításokra van szükség ahhoz, hogy a pénzintézetek biztonsággal kihelyezhessék forrásaikat az ágazatba.
Zádori László szerint az nem lehet kérdéses, hogy Magyarországon a sertéstartás jövedelmező lehet, amennyiben megfelelő pénzügyi hátteret biztosítanak mind az állattartóknak, mind pedig a feldolgozóknak. Ehhez az alapvető feltételeket az biztosítja, hogy az ország a gabonaövezetben fekszik, és így a takarmányellátás nagy biztonsággal megoldható.
A szakértő ugyanakkor arról is beszélt, hogy az alapanyag-termelőknek saját feldolgozó kapacitásra is szüksége lenne ahhoz, hogy a sertéstartás a jövőben nyereséges üzlet legyen. Úgy vélte: ez leginkább szövetkezeti formában valósítható meg, és legalább további egymillió sertés levágását tenné lehetővé évente.
Jelenleg Magyarország sertésállománya mintegy 3,4 millió. Tavaly mintegy 4,5 millió sertést vágtak le, és ma már minden negyedik sertés külföldről érkezik, amit Magyarországon feldolgoznak. Szakértői vélemények szerint ugyanakkor a kapacitások alapján Magyarországon évente mintegy 8 millió sertést lehetne levágni, mivel még mindig 400 körüli feldolgozó működik.
A gazdasági válság hatásai ebben az ágazatban is jelentős mértékben érezhetők. Például: a nagyhírű Herz Szalámigyár Zrt. is gondokkal küzd, nemrégiben elbocsátásokra kényszerült, és működésének fenntartásához jelentős összegű forgóeszköz-hitel kellene. Emellett a Gyulai Húskombinát is a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt kénytelen termelését visszafogni.
