A volt pénzügyminiszter előadásában rámutatott: számos biztató jel mutat arra, hogy a válság pénzügyi szakasza a vége felé közeledik, lassan oldódik a szárazság a pénzügyi piacokon, elindult a bankok közti hitelezés, csökkennek a bankközi kamatlábak, és az értékpapírpiacokon is nagy ingadozással bár, de emelkedő trend figyelhető meg.

Békesi László szerint a válság második, reálgazdasági szakaszáról egyelőre nem mondhatunk sokat. Úgy vélte, e szakasz átfutási ideje teljesen bizonytalan, az azonban biztosan kijelenthető, hogy a válság előtti kiinduló állapot visszatérése teljesen kizárt. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedben felhalmozódó virtuális pénz, amely egy fiktív keresletet pörgetett fel, a válságban megsemmisül, s így azok a kapacitások, amelyek erre a fiktív keresletre épültek, szintén megszűnnek.

Békesi László rámutatott: mértékadó elemzők kizárják a reálgazdasági válság V-alakú lefutását, s szintén kevesen érvelnek egy évekre elnyúló recessziót előrevetítő L-alakú pálya mellett. Az U-alakú dinamika mellett már lényegesen többen tették le a garast, itt az a kérdés, hogy az U jobb szára (a kilábalás) mennyivel lesz laposabb a rendkívül meredek bal szárnál (a visszaesésnél), valamint az, hogy a két szár alsó végét milyen hosszú szakasz köti össze - fejtette ki.

A volt pénzügyminiszter úgy vélte, Magyarország számára a reális kilátás az, hogy a mélypontot 2010-ben éri el, 2011-ben kezdhet magára találni, és 2012-re állhat vissza a gazdasági növekedés.

Békesi László szerint Magyarországon három tényező fokozza a válságot: az elmúlt évek eladósodást eredményező prociklikus gazdaságpolitikája, mely most kizárja, hogy az állam fiskális eszközökkel enyhítse a válságot. Továbbá a 2001 és 2007 közötti, jelentős növekedési áldozatokkal járó monetáris politika, mely az infláció visszaszorítására koncentrálva magasan tartotta a kamatokat, s így erősen az árfolyamot. Végül a lakosság és az állam magas forintkamatokra visszavezethető devizában való eladósodottsága.

A közgazdász szerint tovább rontja a helyzetet, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult duális gazdaságban a multik szinte kivétel nélkül a konjunktúra-érzékeny iparágakban működnek, miközben a 800-900 ezer, többségében versenyképtelen hazai kis- és középvállalatnak legalább a fele kényszervállalkozás. Utóbbiakkal kapcsolatban kijelentette: "fogalmunk sincs, hogy ezzel mit lehet kezdeni. Konzisztens programot eddig senki sem tudott letenni az asztalra".

Békesi László úgy vélte, Magyarországon megközelítőleg 12 százalékra fog emelkedni a munkanélküliség, és a mutató sokáig nem fog visszatérni 10 százalék alá. "Nem lehet megmenteni a megszűnőben lévő munkahelyeket, mert ezekre többnyire nincs is szükség" - fogalmazott.

A szakember szerint bármilyen gazdaságpolitikát is kövessen az ország, a finanszírozási képesség fenntartása kemény korlát, amelyet nem lehet megkerülni. Békesi László úgy vélte, nincs más lehetőség, el kell indulni az állami újraelosztás mértékének csökkentése útján. Fenntarthatatlannak és nemzetközileg példátlannak nevezte például, hogy Magyarországon az összes munkavállaló mintegy 20 százaléka állami alkalmazott.