Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a döntés indoklásában, illetve a kamatcsökkentés feltételeit illetően a monetáris tanács megismételte korábbi álláspontját: lazításra akkor lát lehetőséget, ha a kockázati megítélés javulása tartósan fennmarad.

A testület az inflációs folyamatokat is figyelembe véve döntött a változatlan alapkamat mellett, megjegyezve, hogy az adóváltoztatások átmeneti hatásától eltekintve az infláció a jegybanki 3 százalékos cél alatt maradhat. A fogyasztói árindex alakulását illetően megmaradt a jegybank optimizmusa, ami jelzi, hogy van tere a kamatcsökkentésnek, ennek időzítése a piaci kockázati megítéléstől függ - tette hozzá.

Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is, aki megjegyezte, hogy a piaci kondíciók, bár javultak, de a monetáris tanács szerint érdemi fordulat még nem történt. Suppan Gergely szerint a jegybank talán túlzottan is optimistán ítéli meg az infláció alakulását. A 3 százalék körüli fogyasztói árindex elérésének vannak kockázatai – vélekedett. Szerinte januárban az újabb jövedékiadó-emelés növelheti az inflációt és a világgazdaság meginduló fejlődése is emelkedő nyersanyagárakkal járhat. Ugyanakkor érik a helyzet a monetáris lazításra. Arra számít, hogy havonta óvatos, 25 bázispontos kamatcsökkentéssel a jegybanki alapkamat év végére 8 százalékra csökkenhet.