A csatlakozási megállapodást Fatmir Sejdiu koszovói államfő és Hashim Thaci miniszterelnök Washingtonban, az amerikai külügyminisztériumban írta alá.

A ceremóniát azért tartották Washingtonban, mert az amerikai kormány a letéteményese az 1944-es Bretton Woods-i egyezményeknek, amelyekkel létrehozták a II. világháború utáni nemzetközi pénzügyi rendszert. Koszovó a Világbank és az IMF 186. tagállama, részvételi kvótája 91,5 millió dollárnak (0,027 százalék) felel meg.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója kijelentette: Koszovónak az a döntése, hogy csatlakozik az IMF-hez, a sokoldalú viszony elvének fontosságát mutatja. Robert Zoellick, a Világbank elnöke méltatta azt a fejlődést, amelyen Koszovó az utóbbi tíz év során ment keresztül.

Ahmet Shala albán pénzügyminiszter reményei szerint a Bretton Woods-i alapintézményekhez való csatlakozásnak köszönhetően még több ország ismeri el Koszovó függetlenségét, és növekszik a külföldi befektetők bizalma. Eddig hatvan ország ismerte el Koszovót, amely 2008 februárjában hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.

Koszovónak óriási befektetésekre van szüksége, főleg az infrastruktúra - a közút- és energiahálózat, a vízellátás, továbbá az egészségügy - terén. Nagyjából 3 milliárd euró segély érkezett az országba 1999 óta, vagyis attól kezdve, hogy a terület ENSZ-protektorátussá vált. Pristina további egymilliárd eurót vár a külföldi adományozóktól a következő két évre.

K oszovó - túlnyomórészt albán - lakossága azt remélte, hogy a függetlenség kikiáltása után megindul a külföldi tőke beáramlása, mérséklődik a 45 százalék körüli munkanélküliség, de a pénzügyi világválság és a politikai instabilitás távol tartotta a befektetőket. Az átlagbér havi 220 euró körül mozog.