Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Jóllehet Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke, valamint Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az egységes képviselet mellett érvelt a brüsszeli ülésen, több tagállam, például Franciaország elutasította azt. Az uniós illetékesek - részben nemzetközi nyomásra - azért javasolják a jelenlegi magas európai képviselet csökkentését a 24 fős igazgatótanácsban, hogy ott nagyobb reprezentáció jusson a feltörekvő nagy gazdaságoknak.
Elismerte ugyanakkor a nap folyamán korábban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, hogy az EU-tagországok "még nem készek" arra, hogy egyetlen képviselőre csökkentsék jelenlétüket.
Az euróövezeti miniszterek hétfői megbeszélésen Almunia megismételte a brüsszeli bizottság megállapítását, hogy már látszanak a fellendülés első jelei a zónában, de még nem lehet tudni, mikor lesz túl az unió a válság nehezén. Juncker is úgy fogalmazott, hogy a mutatók szerint a legrosszabbat az unió már átvészelte, ugyanakkor még nem lehet tudni, mikor tudják megkezdeni a tartós fellendülést célzó kivezető stratégiát. Ismét figyelmeztettek az uniós illetékesek a szociális válság megelőzésének fontosságára és a munkanélküliség tartóssága jelentette társadalmi veszélyekre is.
Az eurózóna képviselői kitértek arra a német javaslatra, hogy tekintettel a válságra, enyhítsék a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket. Nem született ugyanakkor döntés a kérdésben, mert a tagállamok ebben sem bizonyultak egységesnek.
Kedden a 27 EU-tagállam mindegyikének pénzügyminisztere részt vesz már az eszmecserén. A tanács a várakozások szerint jóváhagyja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy Magyarországnak az eddigi 2009 helyett 2011-re kell a hazai össztermékhez viszonyítva az előírt 3 százalékos szintre leszorítania államháztartási hiányát. További várható döntések szerint Lengyelország és Lettország 2012-ig, Románia és Litvánia 2011-ig kap haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét.
Elismerte ugyanakkor a nap folyamán korábban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, hogy az EU-tagországok "még nem készek" arra, hogy egyetlen képviselőre csökkentsék jelenlétüket.
Az euróövezeti miniszterek hétfői megbeszélésen Almunia megismételte a brüsszeli bizottság megállapítását, hogy már látszanak a fellendülés első jelei a zónában, de még nem lehet tudni, mikor lesz túl az unió a válság nehezén. Juncker is úgy fogalmazott, hogy a mutatók szerint a legrosszabbat az unió már átvészelte, ugyanakkor még nem lehet tudni, mikor tudják megkezdeni a tartós fellendülést célzó kivezető stratégiát. Ismét figyelmeztettek az uniós illetékesek a szociális válság megelőzésének fontosságára és a munkanélküliség tartóssága jelentette társadalmi veszélyekre is.
Az eurózóna képviselői kitértek arra a német javaslatra, hogy tekintettel a válságra, enyhítsék a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket. Nem született ugyanakkor döntés a kérdésben, mert a tagállamok ebben sem bizonyultak egységesnek.
Kedden a 27 EU-tagállam mindegyikének pénzügyminisztere részt vesz már az eszmecserén. A tanács a várakozások szerint jóváhagyja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy Magyarországnak az eddigi 2009 helyett 2011-re kell a hazai össztermékhez viszonyítva az előírt 3 százalékos szintre leszorítania államháztartási hiányát. További várható döntések szerint Lengyelország és Lettország 2012-ig, Románia és Litvánia 2011-ig kap haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét.
