Az ipari visszaesés 2009 tavaszának végére lefékeződött. Májusban ugyan csak szerény – az előző hónaphoz képest 2,6 százalékos – termelésnövekedés következett be, a GKI ipari konjunktúratesztjének eredményeit összefoglaló mutató értéke azonban április óta emelkedik. Az Európai Unió egészét illetve a legfontosabb exportpiacunk, Németország kilátásait jellemző indexek is csökkenő borúlátást tükröznek. Az ipari növekedés beindulására utaló jelek azonban egyelőre nem láthatók és az sem világos, hogy mely iparágakban indulhat meg először a fellendülés.

Az építőiparban májusban tovább esett a termelés volumene (áprilishoz képest 3,3 százalékkal), az ágazat látványosan kettészakadt: amíg a mélyépítésben az első öt hónapban 7,9 százalékkal nőtt a termelés, addig a magasépítési teljesítmény valósággal zuhant (24,1 százalékkal). A megkötött szerződések 26 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbit, ami előre vetíti a termelés várható növekedését – de ez a folyamat csak 2010-től indulhat be, s ekkor is inkább csak a mélyépítésben.

A kiskereskedelmi forgalom csökkenése májusban már nem gyorsult tovább, de júliustól várhatóan ismét erősödik a visszaesés üteme. Az év egészében a legnagyobb szűkülés a bútorok, a műszaki cikkek, az építőanyagok és a gépkocsik eladásában várható.

A reálkereset az első öt hónapban 2,2 százalék kal csökkent, az év egészében 2,5 százalék os szűkülés várható. A növekvő munkanélküliség, a csökkenő hitelfelvétel, valamint a megtakarítási hajlandóság (és kényszer) erősödése miatt a reálkereseteknél nagyobb mértékben zsugorodik a lakosság elkölthető jövedelme.

Az államháztartás hiánya júniusban a GDP 0,9 százalék át tette ki, 2009 egészében 3,8 százalék os GDP-arányos hiány kialakulása valószínű. Az első öt hónapban az import az exportnál nagyobb mértékben esett vissza, ennek következtében jelentős, 1,5 milliárd eurót kitevő aktívum keletkezett. E folyamat 2009 végéig minden bizonnyal kitart, így az év egészében 2,8 milliárdos aktívum várható, ami a GDP 3,1 százalék ának felel meg. A korábbi éveknél kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg miatt a külső finanszírozási igény is csökken, éves szinten a GDP 2,2 százalék ára.

2009 második félévében az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, az egy évre visszatekintő index értéke decemberre megközelíti a 7 százalék ot. Éves átlagban 5 százalék os drágulási ütem várható – e prognózis felülvizsgálata az adóemelések valódi hatásának megismerésének fényében lehet indokolt. A számos országban bekövetkezett gazdaságélénkítő lépések miatt minden bizonnyal felgyorsuló nemzetközi infláció hazai „begyűrűzésére” csak 2010 közepétől lehet számítani.

A külső és belső egyensúly javulása Magyarország nemzetközi befektetői megítélését javította, ennek, valamint a világban általában javuló befektetői hangulatnak tudható be az eurókötvény-kibocsátás sikere. Az MNB július végén – kihasználva a tőke- és pénzpiaci uborkaszezont – 100 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. E lépés a külső pénzügyi környezetben jó fogadtatásra talált, a forint árfolyamára pedig – egyelőre – alig gyakorolt hatást. 2009 végéig további kamatvágások valószínűek, december végén az alapkamat 7 százalék közelébe érhet. 2009 második felében 270-275 körüli, az első félévinél kisebb ingadozású, éves átlagban 280 forint körüli euróárfolyam várható.