Az elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak júniusról havi egybevetésben. Az egy évvel korábbitól 1,6 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi forgalom, miután májusban 3,7 százalékkal csökkent, szintén változatlan áron.

A német lakosság fogyasztási kedve, illetve képessége, lehetősége a válság előtt sem volt jobb: tavaly júniusban 1,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest, és 4,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az elemzők korábban abban reménykedtek, hogy a lakossági fogyasztás növekedése esetleg fékezheti az idénre várt gazdasági visszaesést Németországban, mások viszont rámutatnak, hogy a növekedés jobbára a kormány autóvásárlásokat ösztönző "roncsprémium" programjának köszönhető, és ha a program kifut, akkor nem tudni, mi lesz a növekedéssel. Megint mások úgy vélik, a kiskereskedelmi forgalom növekedése abból is származhatna, hogy a válság közepette az emberek elhalasztják a nagy értékű, nagy hitelfelvétellel járó beruházásokat - például az ingatlanvásárlást -, így viszonylag többet szánhatnak kisebb értékű, napi vásárlásokra, és ez az irányzat hosszabb távon is érvényesülhet.

Az első negyedévben a német hazai össztermék (GDP) a második világháború óta nem látott mértékben, 3,8 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, és 6,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál is.

A második világháború óta a legerősebb gazdasági visszaesés várható ebben az évben Németországban. Ezt erősítette meg április végi, lefelé módosított hivatalos előrejelzésében a német kormány, 6,0 százalékos gazdasági gyengülést jósolva, a januárban általa jelzett 2,25 százalékos visszaesés helyett. Az áprilisi előrejelzés most is érvényben van, habár a német pénzügyminisztérium júliusi havi jelentése szerint Németországban a fő mutatók arra vallanak, hogy a gazdaság hamarosan túljut a visszaesés legrosszabb szakaszán.

A külföld számára is figyelemre méltó, hogy a német kormány szerint az import idén 10,6 százalékkal csökken, és jövőre is legföljebb 0,4 százalékkal nőhet.

A visszaesés várhatóan fokozatosan érezteti hatását a munkapiacon is. A német gazdaságkutató intézetek előrejelzése szerint a munkanélküliek száma ebben az évben legkevesebb 1 millióval növekszik, hosszú idő óta először ismét 4 millió fölé, jövőre pedig megközelítheti az 5 milliót is. A kormány átlagosan 3,72 millió munkanélkülire számít idén, és 4,62 millióra jövőre.

A kormány ugyanakkor derűlátóbb a gazdaságkutató intézeteknél. Azok ugyanis jövőre is 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósolnak, míg a kormány azt jövendöli, hogy az év végén már fordulat következhet, és a gazdaság 0,5 százalékkal növekedhet a jövő évben.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban a német GDP 6,2 százalékos csökkenését jósolta erre az évre a tavasszal jelzett, 5,6 százalékos mínusz helyett, a jövő évre szóló előrejelzését 0,6 százalékos GDP-mínuszra javította az addig, 1,0 százalékos visszaesésre szólt jóslatról. Tavaly 1,3 százalékkal, tavalyelőtt 2,5 százalékkal bővült a német gazdaság.

A német kormány most a lakossági fogyasztás 0,1 százalékos csökkenését jósolja idénre, és további 0,3 százalékos visszaesését jövőre. Eszerint a válság viszonylag megkímélni látszik a lakosság életszínvonalát, csakhogy az már a korábbi, jobb időkben visszaesett, vagyis az összehasonlítási alap gyenge. Németországban 2005 óta folyamatosan csökken a reálbér, csökkent a kifizetett teljes bértömeg vásárlóértéke is, ugyanis tavaly év végéig növekedésének üteme rendszeresen elmaradt az inflációtól, miközben, ráadásul, a bértömeg nominális növekedésének igen szerény üteménél gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma. Így a korábbi, erős gazdasági növekedés idején is a lakossági fogyasztás például tavalyelőtt évi átlagban 0,4 százalékkal csökkent, tavaly 0,1 százalékkal tovább apadt.

Most a GDP keresleti oldalának más, korábbi hajtóerői fogyatkoznak meg igazán. A német kormány előrejelzése szerint a beruházások idén 8,1 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal csökkennek. A német export idén 18,8 százalékkal visszaesik, jövőre esetleg 0,9 százalékkal nő. A korábbi években a beruházások és az export évi 10-15 százalékos növekedése lendítette a GDP-t, a keresleti oldal majdnem 57 százalékát kitevő hazai lakossági piac növekedése híján.