Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A GVH a határozat indoklásában emlékeztet arra, hogy az EMFESZ úgy akarta "kikényszeríteni" a Nitrogénművektől egy új árképlet érvényesítését, hogy a földgázszállítást annak elfogadásától tette függővé. A GVH az erőfölényt a 2005. évi szerződéskötés időpontjában vizsgálta, és megállapította, hogy a vevő akkor nem volt kiszolgáltatva a földgázeladónak. Akkor a szabályozott piac mellett már működött a versenypiac - hangsúlyozza a GVH.
A hivatal álláspontja szerint az ügy polgári jogi vita, és megítélése a bíróságra tartozik. A GVH megállapította, hogy az EMFESZ a szerződéskötés idején az ipari nagyfogyasztók és a kis erőművek piacán mindössze 5-9 százalékos részesedéssel rendelkezett, így nem lehetett erőfölényes helyzetben.
A Nitrogénművek akkor a Moltól is kért és kapott ajánlatot: a szabályozott piaci árnál 4 százalékkal olcsóbbat, de a vegyipari cég az EMFESZ kedvezőbb ajánlatát választotta. Az EMFESZ 2008. június 30. óta nem szállít földgázt a Nitrogénműveknek.
A GVH megjegyzi: az árváltoztatás lehetőségét is tartalmazó szerződés egyoldalú módosítását nem tették lehetővé a felek, ami nem támasztja alá azt, hogy az EMFESZ erőfölényben lett volna. Az áradatokból kitűnik az áremelkedési tendencia - olvasható az indoklásban. Az EMFESZ a nagyfogyasztókkal kötött szerződéseiben egyénre szabott, rugalmas szerződési gyakorlatot folytatott, ami szintén nem támasztja alá a piaci erőfölényt.
A kormány 2008 decemberében döntött abban, hogy a pénzügyi nehézségekkel küszködő Nitrogénműveknek segítséget nyújt a műtrágyagyártás folytatásának érdekében. Ezért az állam egy 56 millió eurós beruházási hitel mögé nyújtott garanciát, és a gyár működéséhez szükséges anyagok - például gáz - beszerzéséhez, tízmilliárd forint banki hitelhez 80 százalékos állami kezességvállalást.
A hivatal álláspontja szerint az ügy polgári jogi vita, és megítélése a bíróságra tartozik. A GVH megállapította, hogy az EMFESZ a szerződéskötés idején az ipari nagyfogyasztók és a kis erőművek piacán mindössze 5-9 százalékos részesedéssel rendelkezett, így nem lehetett erőfölényes helyzetben.
A Nitrogénművek akkor a Moltól is kért és kapott ajánlatot: a szabályozott piaci árnál 4 százalékkal olcsóbbat, de a vegyipari cég az EMFESZ kedvezőbb ajánlatát választotta. Az EMFESZ 2008. június 30. óta nem szállít földgázt a Nitrogénműveknek.
A GVH megjegyzi: az árváltoztatás lehetőségét is tartalmazó szerződés egyoldalú módosítását nem tették lehetővé a felek, ami nem támasztja alá azt, hogy az EMFESZ erőfölényben lett volna. Az áradatokból kitűnik az áremelkedési tendencia - olvasható az indoklásban. Az EMFESZ a nagyfogyasztókkal kötött szerződéseiben egyénre szabott, rugalmas szerződési gyakorlatot folytatott, ami szintén nem támasztja alá a piaci erőfölényt.
A kormány 2008 decemberében döntött abban, hogy a pénzügyi nehézségekkel küszködő Nitrogénműveknek segítséget nyújt a műtrágyagyártás folytatásának érdekében. Ezért az állam egy 56 millió eurós beruházási hitel mögé nyújtott garanciát, és a gyár működéséhez szükséges anyagok - például gáz - beszerzéséhez, tízmilliárd forint banki hitelhez 80 százalékos állami kezességvállalást.
