Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Simor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank isztambuli közgyűlése közben arról beszélt egy pénzügyi szemináriumon, hogy szerinte "a külföldi valutában való eladósodás buborék, fenyegeti a pénzügyi stabilitást, rendszerszintű kockázatot jelent".
"Nagyon fontos olyan szabályozási korlátokat teremteni, amely megakadályozza ilyen devizaadósság ismételt felépülését a jövőben..., ezért bizonyos jogszabályi változtatásokat javaslunk" - idézte Simor Andrást a hírügynökség.
A nemzeti bank felhatalmazást akar olyan pénzügyi tevékenységek és termékek felfüggesztésére, amelyek szerinte veszélyeztetik a stabilitást, és lehetőséget óhajt törvénymódosítások és intézkedések ajánlására a kormány számára, ha megítélése szerint kockázatok halmozódnak a gazdaságban, írta a hírügynökség.
"Ezekre a javaslatokra vagy az ajánlott intézkedéssel kell válaszolniuk, vagy pedig meg kell magyarázniuk, miért nem követik ajánlásunkat" - idézte az MNB elnökét a Reuters, hozzátéve, hogy még nem ismeretes, miként fogadja a kormány a bankelnök elképzeléseit.
A nemzeti bank azzal is csökkenteni akarja a devizahitelek vonzerejét, hogy a forinthiteleknél szigorúbb zálogérték- és jövedelmi feltételt szabna rájuk.
"Ennek az lesz a következménye, hogy a fogyasztó nem csak a külföldi valuta alacsonyabb kamatát fogja látni, hanem a devizahitel nagyobb kockázatát is" - idézte Simort a Reuters.
