Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az Európai Unió végrehajtó testülete szabálysértési eljárás keretében vizsgálta a jogszabályt (hivatalos nevén a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő törvényeket), és bár annak egy évvel ezelőtti módosításai igyekezett választ adni minden brüsszeli aggodalomra, a bizottság a vizsgálat végére hivatalosan máig nem tett pontot.
Az MTI úgy tudja, a két fél között már jó ideje lényegében lezárultak az egyeztetések a módosítás után még fennmaradt problémákról, és hamarosan - várhatóan még idén - sor kerül a hivatalos bejelentésre is. A brüsszeli bizottság belső piaci felelősének szóvivője azonban hétfőn nem kívánta megerősíteni az információt. Az MTI megkeresésére csupán annyit mondott, hogy nincs kommentálásra érdemes újabb fejlemény az ügyben.
A lex Mol eredeti célja a nyilvános vételi ajánlattétel szabályainak egyszerűsítése és a felvásárlások folyamatának átláthatóbbá tétele volt. A jogszabály segítségével az államnak lehetősége nyílt jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni.
A tavaly elfogadott módosítás hatályon kívül helyezte a törvénynek azt az előírását, amely az ajánlattevő vállalkozás számára a befolyásszerzés feltételévé tette a tranzakció előzetes közgyűlési jóváhagyását. Emellett elrendelte, hogy a magyar államnak vissza kell hívnia a Magyar Energia Hivatal által jelölt megfigyelő személyeket a stratégiai jelentőségű vállalatok vezető testületeiből.
Ezek voltak azok a fő kifogások, amelyek miatt felmerülhetett a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát megfogalmazó uniós rendelkezések sérülésének veszélye, és emiatt Európai Bizottság egy évvel korábban szabálysértési eljárást indított Magyarország ellen.
Egyelőre nyom nélkül elhalt az a brüsszeli vizsgálat is, amely a privatizációs törvény (azon belül elsősorban az aranyrészvények) ügyében folyt, és amelyet Brüsszel egy időben összekötött a lex Mol ügyével.
A két fél már tavaly jelezte, hogy az ügy lezárásához, rendezéséhez közeledik.
