Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Schiffer Péter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főigazgató helyettese az ügyfél hitelképességének megállapításához elengedhetetlennek tartotta a pozitív adóslista létrehozását.
Katona Tamás ismertette a bizottság előtt a banki-pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos, az utóbbi egy évben hozott fogyasztóvédelmi intézkedéseket. A legfontosabb célnak a válság miatt nehéz helyzetbe került adósok megsegítését nevezte az államtitkár. Ebbe a körbe tartozik például a devizahitelek megnövekedett törlesztőrészlete miatti árütemezés. Kiemelte azokat az új szabályokat, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozzák, megkönnyítik a bankváltást, illetve a tájékoztatási tevékenység fejlesztését írják elő.
Ismertette a lakáshitelesek segítését, így az áthidaló hitelt és a futamidő hosszabbítást is.
A banki magatartási kódexet az államtitkár tájékoztatása szerint több mint 140 intézmény írta alá, ezek adják a lakossági hitelezés 95 százalékát. A fogyasztói hitelről szóló törvény jelenleg futó módosítása pedig azt is tartalmazza, hogy a fogyasztói hitelek körébe sorolja a jelzáloghitelt, és a pénzügyi lízinget is.
A vitában elhangzott, hogy a magyar fogyasztói hitel - éppen a kiterjesztő értelmezés miatt - nem azonos az uniós szabályok alá eső fogyasztási hitellel.
Végül arról beszélt Katona Tamás, hogy a teljes hiteldíj mutatót (thm) az uniós irányelvnek megfelelően kormányrendelet szabályozza majd. A thm tartalmazni fogja a járulékos szolgáltatások költségeit, a számlavezetési díjat, viszont nem tartalmazza az akciós kedvezményeket.
Az új szerződésekre előírt, a jegybanki alapkamat tízszeresében maximált thm magyar sajátosság. Más országokban - ahol egyáltalán van ilyen - a kamatot maximálják. A thm maximálására azért került sor, mert a kamatplafont a bankok a költségek emelésével játszották volna ki - mondta Schiffer Péter. A főigazgató helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a "visszavett" lakásokat a bankok kezeljék, és ne szabaduljanak meg tőlük azonnal, bármilyen áron.
A Gazdasági Versenyhivatal képviselője tájékoztatása szerint a pénzügyi szektort 2004 óta 1,3 milliárd forintra bírságolta a versenyhatóság.
Katona Tamás ismertette a bizottság előtt a banki-pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos, az utóbbi egy évben hozott fogyasztóvédelmi intézkedéseket. A legfontosabb célnak a válság miatt nehéz helyzetbe került adósok megsegítését nevezte az államtitkár. Ebbe a körbe tartozik például a devizahitelek megnövekedett törlesztőrészlete miatti árütemezés. Kiemelte azokat az új szabályokat, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozzák, megkönnyítik a bankváltást, illetve a tájékoztatási tevékenység fejlesztését írják elő.
Ismertette a lakáshitelesek segítését, így az áthidaló hitelt és a futamidő hosszabbítást is.
A banki magatartási kódexet az államtitkár tájékoztatása szerint több mint 140 intézmény írta alá, ezek adják a lakossági hitelezés 95 százalékát. A fogyasztói hitelről szóló törvény jelenleg futó módosítása pedig azt is tartalmazza, hogy a fogyasztói hitelek körébe sorolja a jelzáloghitelt, és a pénzügyi lízinget is.
A vitában elhangzott, hogy a magyar fogyasztói hitel - éppen a kiterjesztő értelmezés miatt - nem azonos az uniós szabályok alá eső fogyasztási hitellel.
Végül arról beszélt Katona Tamás, hogy a teljes hiteldíj mutatót (thm) az uniós irányelvnek megfelelően kormányrendelet szabályozza majd. A thm tartalmazni fogja a járulékos szolgáltatások költségeit, a számlavezetési díjat, viszont nem tartalmazza az akciós kedvezményeket.
Az új szerződésekre előírt, a jegybanki alapkamat tízszeresében maximált thm magyar sajátosság. Más országokban - ahol egyáltalán van ilyen - a kamatot maximálják. A thm maximálására azért került sor, mert a kamatplafont a bankok a költségek emelésével játszották volna ki - mondta Schiffer Péter. A főigazgató helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a "visszavett" lakásokat a bankok kezeljék, és ne szabaduljanak meg tőlük azonnal, bármilyen áron.
A Gazdasági Versenyhivatal képviselője tájékoztatása szerint a pénzügyi szektort 2004 óta 1,3 milliárd forintra bírságolta a versenyhatóság.
