A hagyományos látnivalók mellett „fiatalosabb”, dinamikusabb programokat is kínálnak. Ez például azt jelenti, hogy a budai vár, a Hősök tere, a Bazilika és Hévíz mellett bemutatják a lovaglási, siklóernyőzési lehetőségeket, a repülős városnézést vagy a kétéltű városnéző buszt.

„Szeretnénk a most jellemző 35-50 év közötti korosztálynál fiatalabbak érdeklődését is felkelteni” – mondta Vértes Róbert, a Magyar Turizmus Zrt. pekingi képviselője, aki azért tartózkodna az extrém ajánlatoktól. Ugyanakkor könnyen kivitelezhetőnek tart olyan szinte kézenfekvő ötletet, mint például azt, hogy az Andrássy út közepéről a csoport ne busszal, hanem az európai kontinens legrégebbi földalattiján tegyék meg az utat a Hősök terére.

A hagyományos módszerek, a tájékoztatók, prospektusok, a kiállításokon való szereplések, bemutatók, reklámok és az úgynevezett tanulmányutak szervezése mellett új irányokat akarnak kínálni a potenciális utazóknak és az eddigieket kiegészítve például oktatással igyekeznek az utazási irodákat, illetve a kiküldött idegenvezetőket megnyerni, továbbképezni. „Személyesen felkeressük ezeket az embereket és külön nekik célzott információkkal látjuk el őket” – magyarázta a kínaiul folyékonyan beszélő szakember, aki rendszeres vendége turisztikai témájú élő kínai rádióműsoroknak.

Vértes Róbert azt is elmondta, hogy Magyarország vonzóvá tételét szolgálják a kínai újságírók által írt, rendre megjelenő képes beszámolók. Közülük a legfrissebb a Lühszingcsö – magyarul Utazó, angolul World Traveller – magazinban megjelent hatoldalas bemutató, amely a magyarországi fürdők és az egri bor mellett épp a siklóernyőzés lehetőségére hívja fel a figyelmet. A nívós lapban Magyarország például Franciaország, Japán, Thaiföld, Anglia, Németország és mások mellett kapott helyet.

A kínaiak 2004 óta utazhatnak csoportosan Európába. A Magyarországot felkereső kínai turisták száma az utóbbi években évi 8-15 százalékkal nő. A múlt év első 11 hónapjában összesen 36 ezer kínai vendég – vagyis a korábbi évhez képest 18 százalékkal több – összesen 66 300 vendégéjszakát töltött magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Némileg fájó, hogy az utak nagy részét neves külföldi, gyakran német utazási irodák szervezik, bonyolítják, így a hazai szakma egy része sokszor alig érzi a forgalmat – jegyezte meg Vértes Róbert, aki szerint a kíváncsi és egyre tehetősebb kínai emberek szélesedő rétege jelentős tartalékot jelent a magyarországi turizmus számára.

„A kínai utazók szokásaiban lassú változás figyelhető meg” Míg korábban az volt a jellemző, hogy a kínai csoportok viszonylag rövid idő alatt a lehető legtöbb országba akartak eljutni és gyakorlatilag végigrohanták Európát, addig mára már az utazással ugyan még mindig együtt járó szabadságérzet eufórikus érzése mellett igyekeznek az egyes célállomásokon jobban körülnézni, a helyi viszonyokkal alaposabban megismerkedni. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy a korábbi egy-két nap helyett már két-három napot töltenek egy helyen” – magyarázta Vértes, aki ötödik éve foglalkozik a kínai területtel.

Európán belül a sláger továbbra is Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország és Hollandia, illetve Anglia, ami azt jelenti, hogy Magyarország több más kelet-európai állammal együtt leginkább az úgynevezett „második körös” európai utazók desztinációja. Ez azt jelenti, hogy akik már megnézték a "kötelezőt", azok már kényelmesebben fizetnek be mondjuk egy Prága-Budapest-Bécs útvonalra - derül ki a turisztikai szakember által elmondottakból.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon jellemzően már két éjszakát töltenek a kínai vendégek, s ha sikerülne ezt háromra növelni, akkor az 50 százalékos emelkedéssel százezres vendégéjszakát érhetnénk el – jegyezte meg Vértes Róbert.