A tavalyi év harmadik negyedévében Magyarországon, Romániában és Ausztriában 0,3-0,4 százalékkal csökkent a versenyképességi index (VEX) az előző negyedévhez képest, a többi vizsgált országban nőtt. A legerőteljesebben Csehországban és Szlovákiában (1,6, illetve 1,4 százalékkal), enyhén Lengyelországban és Szlovéniában (0,3, illetve 0,4 százalékkal) emelkedett.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 második negyedévéhez képest Csehországban dinamikusan (3,6 százalékkal), Magyarországon és Lengyelországban kismértékben emelkedett, a többi vizsgált országban – legnagyobb mértékben Romániában – csökkent. A makrogazdasági teljesítmény indexének változását döntően a világgazdasági válság, azon belül a nyugat-európai felvevőpiacok alakulása, illetve az arra adott válaszok magyarázzák. Csehország kedvező teljesítménye az export dinamikus növekedésére, illetve ezzel összefüggésben a GDP kismértékű emelkedésére vezethető vissza. A nemzetközi összehasonlításban szintén kedvező, bár a csehországitól elmaradó magyar makrogazdasági teljesítmény forrása szintén az export volt, de a kivitel bővülésének mértéke még nem volt elegendő ahhoz, hogy a GDP is növekedjen.

© GKI

A munkatermelékenységi index 2009 harmadik negyedévében Magyarországon 0,8 százalékkal csökkent, Csehországban csekély, 0,3 százalékos, a többi vizsgált országban erőteljesebb növekedést lehetett megfigyelni. A világgazdasági válság idején ezek a változások azonban ellentmondásosan értékelhetők – hívja fel a figyelmet a GKI elemzése. A viszonylag kedvezőtlen magyar és cseh teljesítmény azzal kapcsolatos, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése lelassult. Ezzel szemben a többi vizsgált ország – közülük különösen Szlovákia (4,9 százalék) – termelékenység javulásának forrása a foglalkoztatottak számának nagymértékű visszaesése volt, vagyis ezekben az országokban a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.

A költség-versenyképesség 2009 harmadik negyedévében csak Romániában javult, 1,3 százalékkal. A többi vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. Románia költség-versenyképességének javulása a nemzeti valuta enyhe leértékelődésére vezethető vissza a GKI szerint. A magyar teljesítmény az egységnyi munkaerőköltségek regionális összehasonlításban kedvező alakulásával magyarázható. A magyar versenyképességi index 2009 harmadik negyedévi változásában a legjelentősebb szerepet az export növekedése, kisebb mértékben az egységnyi munkaerőköltség regionális összehasonlításban kedvező alakulása játszotta. 

Az ÜX 2007 elejétől 2009 első negyedévéig szinte folyamatosan csökkent. A második negyedévben azonban azt szerény, a harmadikban pedig elég jelentős növekedés követte. E mutató értéke ugyanakkor 2009 harmadik negyedévében még mindig jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, de a 2008 véginél már kedvezőbb helyzetre utal. A részmutatók közül az előző negyedévhez képest egy javult kiemelkedő mértékben, kettő lényegében változatlan maradt, míg egy tovább romlott.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a harmadik negyedévben lényegében nem változott – e tényező említési gyakorisága hibahatáron belül csökkent az előző negyedévhez képest. A válságkezelő kormány intézkedései ezek szerint már nem érintették jelentősen a vállalatok közérzetét. Az állami magatartás korlátozó szerepe – hasonlóan a korábbiakhoz - inkább a kis- és középvállalatok körében érezhető – állapítja meg a GKI elemzése.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága sem változott érdemben, e tényező esetében hibahatáron belüli növekedés következett be. Ennek a mutatónak az aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál, de magasabb a válság előtti időszak átlagánál. A bizonytalan gazdálkodási környezet is leginkább a kisvállalkozásokat zavarja, amelyek a leginkább sebezhetőek ebből a szempontból.

© GKI

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, majd a második negyedévben enyhén csökkent. A harmadik negyedévben – a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom erősödésének jeleként – e mutató értéke igen jelentősen, mintegy 27 százalékkal csökkent. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie az egyik legmagasabb kamatfelárral.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követnek. 2008 negyedik negyedéve óta az eladások valósággal zuhannak – ez jellemzi 2009 harmadik negyedévét is.