szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A tavalyi harmadik negyedévben ismét romlott a versenyképesség, az üzleti környezet viszont javult az előző negyedévhez képest – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készített felmérése.

A tavalyi év harmadik negyedévében Magyarországon, Romániában és Ausztriában 0,3-0,4 százalékkal csökkent a versenyképességi index (VEX) az előző negyedévhez képest, a többi vizsgált országban nőtt. A legerőteljesebben Csehországban és Szlovákiában (1,6, illetve 1,4 százalékkal), enyhén Lengyelországban és Szlovéniában (0,3, illetve 0,4 százalékkal) emelkedett.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 második negyedévéhez képest Csehországban dinamikusan (3,6 százalékkal), Magyarországon és Lengyelországban kismértékben emelkedett, a többi vizsgált országban – legnagyobb mértékben Romániában – csökkent. A makrogazdasági teljesítmény indexének változását döntően a világgazdasági válság, azon belül a nyugat-európai felvevőpiacok alakulása, illetve az arra adott válaszok magyarázzák. Csehország kedvező teljesítménye az export dinamikus növekedésére, illetve ezzel összefüggésben a GDP kismértékű emelkedésére vezethető vissza. A nemzetközi összehasonlításban szintén kedvező, bár a csehországitól elmaradó magyar makrogazdasági teljesítmény forrása szintén az export volt, de a kivitel bővülésének mértéke még nem volt elegendő ahhoz, hogy a GDP is növekedjen.

© GKI

A munkatermelékenységi index 2009 harmadik negyedévében Magyarországon 0,8 százalékkal csökkent, Csehországban csekély, 0,3 százalékos, a többi vizsgált országban erőteljesebb növekedést lehetett megfigyelni. A világgazdasági válság idején ezek a változások azonban ellentmondásosan értékelhetők – hívja fel a figyelmet a GKI elemzése. A viszonylag kedvezőtlen magyar és cseh teljesítmény azzal kapcsolatos, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése lelassult. Ezzel szemben a többi vizsgált ország – közülük különösen Szlovákia (4,9 százalék) – termelékenység javulásának forrása a foglalkoztatottak számának nagymértékű visszaesése volt, vagyis ezekben az országokban a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.

A költség-versenyképesség 2009 harmadik negyedévében csak Romániában javult, 1,3 százalékkal. A többi vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. Románia költség-versenyképességének javulása a nemzeti valuta enyhe leértékelődésére vezethető vissza a GKI szerint. A magyar teljesítmény az egységnyi munkaerőköltségek regionális összehasonlításban kedvező alakulásával magyarázható. A magyar versenyképességi index 2009 harmadik negyedévi változásában a legjelentősebb szerepet az export növekedése, kisebb mértékben az egységnyi munkaerőköltség regionális összehasonlításban kedvező alakulása játszotta. 

Az üzleti környezeti index (ÜX) (Oldaltörés)




Az ÜX 2007 elejétől 2009 első negyedévéig szinte folyamatosan csökkent. A második negyedévben azonban azt szerény, a harmadikban pedig elég jelentős növekedés követte. E mutató értéke ugyanakkor 2009 harmadik negyedévében még mindig jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, de a 2008 véginél már kedvezőbb helyzetre utal. A részmutatók közül az előző negyedévhez képest egy javult kiemelkedő mértékben, kettő lényegében változatlan maradt, míg egy tovább romlott.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a harmadik negyedévben lényegében nem változott – e tényező említési gyakorisága hibahatáron belül csökkent az előző negyedévhez képest. A válságkezelő kormány intézkedései ezek szerint már nem érintették jelentősen a vállalatok közérzetét. Az állami magatartás korlátozó szerepe – hasonlóan a korábbiakhoz - inkább a kis- és középvállalatok körében érezhető – állapítja meg a GKI elemzése.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága sem változott érdemben, e tényező esetében hibahatáron belüli növekedés következett be. Ennek a mutatónak az aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál, de magasabb a válság előtti időszak átlagánál. A bizonytalan gazdálkodási környezet is leginkább a kisvállalkozásokat zavarja, amelyek a leginkább sebezhetőek ebből a szempontból.


© GKI


A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, majd a második negyedévben enyhén csökkent. A harmadik negyedévben – a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom erősödésének jeleként – e mutató értéke igen jelentősen, mintegy 27 százalékkal csökkent. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a közép-európai gazdaságok közül Magyarországnak kell szembesülnie az egyik legmagasabb kamatfelárral.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követnek. 2008 negyedik negyedéve óta az eladások valósággal zuhannak – ez jellemzi 2009 harmadik negyedévét is.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Nemcsak a dolgozóknak, a cégeknek is nagyon nehéz átállniuk az otthoni munkára

Nemcsak a dolgozóknak, a cégeknek is nagyon nehéz átállniuk az otthoni munkára

36 ezer zeneipari dolgozó megélhetése került veszélybe, így mentenék meg őket

36 ezer zeneipari dolgozó megélhetése került veszélybe, így mentenék meg őket

Komoly élelmiszerválságot okozhat több szegény országban a koronavírus

Komoly élelmiszerválságot okozhat több szegény országban a koronavírus