A magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Idén az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a II. félévben várható.

A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, kb. 1 százalék kal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében – az szja-csökkentésre is tekintettel – várhatóan alig, mindössze 1 százalék kal nőnek. A minimálbér ugyan közel 3 százalék kal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalék kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4 százalék os növekedését eredményezi. (2009-2010-ben összesen kb. 1 százalék kal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5 százalék kal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel 10 százalék kal esnek.) A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak , mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében – a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve – minimálisan csökken.

2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2 százalék, az év végén 5,6 százalék volt. 2010 első félévben még 4-5 százalék között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3 százalék környékére. Így az éves átlag 3,5 százalék lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3 százalék alatti szintet.

A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás – a profitok csökkenése miatt – nem ugrik meg jelentősen. Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg – a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után – 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.

A Monetáris Tanács a választások előtt feltehetőleg óvatos kamatpolitikát fog folytatni. Amennyiben az államháztartási folyamatok az új kormány alatt is a nemzetközi pénzvilág által elfogadott keretek között maradnak, a jelenlegi 6 százalék ról a II. félévében folytatódhat a kamatcsökkentés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009-2010. évi folyamatairól

* 2009. I-III. negyedév
** Éves tény
*** 2009. IV: negyedév, tény
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM