Magyarországon egy átfogó kormányprogramot támogatott a Valutaalap, Lengyelország pedig igénybe vette az új eszközt, az úgynevezett rugalmas hitelkeretet, s ez megnyugtatta a piacokat. Más országokban, mint például Lettország, Románia, Szerbia, Fehéroroszország és Ukrajna, nehezebb a helyzet – felelte Dominique Strauss-Kahn a Der Standard kérdésére.

„Nem mondanám, hogy ma minden rendben van ott, de az ország a helyes úton van” – fogalmazott Magyarországról szólva.

Beszélt arról is, hogy áprilisban konkrét javaslatot terjesztenek elő a G20 csúcstalálkozóján a pénzügyi tevékenységek megadóztatásáról. Ilyen adóra két okból is szükség van - vélekedett -, egyrészt azért, hogy a pénzügyi szektor kevesebb kockázatot vállaljon, másrészt azért, hogy újabb válságok esetén rendelkezésre álljanak a bankrendszer megmentéséhez szükséges források.

A G20 országcsoport által létrehozott Pénzügyi Stabilitási Tanácsban sok kezdeményezés született a bankszektor szabályozásával kapcsolatban, de mindez „nem megy egyik napról a másikra” – emlékeztetett. Hozzátette: véleménye szerint a bankfelügyelet kérdése fontosabb, mint „új játékszabályokat felállítani”.

A pénzügyi és gazdasági válság egyik tanulsága Strauss-Kahn szerint, hogy a növekedési modellek nem lehetnek ugyanolyanok, mint előtte voltak. Új modellek lesznek és új világgazdasági hatalommegosztás. Közép-Európa egyik sajátossága az, hogy hatalmas tőke áramlott be a térségbe, és hogy ez a folyamat egyik napról a másikra megszakadt. Indonézia, Brazília és más hasonló országok ma már megpróbálják elkerülni az ilyen tőkebeáramlást. „Új modellt kell tehát találni, amely több hangsúlyt fektet a belső fejlődésre, és nem csak a külfölditőke-beáramlásra alapoz” – vélte.