Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A hazai filmipar fejlődését ösztönző támogatási program jelentős sikereket hozott fennállásának öt éve során: a filmtörvény elfogadásának évében, 2004-ben még 86 produkció készült Magyarországon, 2008-ban már 484 filmet gyártottak. A bérmunkák száma ugyanebben az időszakban 7-ről 47-re emelkedett, és több jelentős filmstúdió is létrejött. Mindez több ezer új hazai munkahelyet teremtett, és a hazai szakértői bázis jelentős kiszélesedését eredményezte. Számos jel arra mutat azonban, hogy a további sikereket több tényező is nehezítheti 2010-ben – állítja elemzésében a DLA Piper nemzetközi gazdasági jogi iroda.
Bár az Európai Unión belül számos állam működtet filmtámogatást, a kelet-közép-európai régióban eddig egyedül Magyarország vezetett be átfogó pénzügyi ösztönző rendszert. Ennek lényege, hogy a hazai nyereséges cégek adókedvezmény ellenében támogatást nyújthatnak a filmet Magyarországon gyártó társaságok számára.
Jelenet a Bibliotheque Pascal című filmből. Nem adóznak a mozgóképnek © hvg.hu |
A támogatott produkció e megoldással a költségvetés akár 20 százalékát is fedezni tudja, miközben a finanszírozó az összeget az adójából levonhatja. Így a támogatást adó vállalkozó az adott évben gyakorlatilag a társasági adókulcs mértékével (idén ez 16-ról 19 százalékra növekedett) megegyező hozammal fektetheti be a támogatásra szánt összeget. Februárban Csehország is hasonló programot kíván bevezetni.
A befektetők bizalmát azonban jelenleg elsősorban nem a külső versenytársak jelenléte, hanem a hazai jogszabályi környezet ingathatja meg. A társasági adóról szóló törvénybe ugyanis az idén egy olyan rendelkezés is bekerült, amely szerint a támogató az adójából csak akkor vonhatja le a támogatás összegét, ha a támogatott produkciós társaság igazolni tudja, hogy a maximum 20 százalékos támogatás nélkül sem lesz veszteséges. Minderre azonban a produkciós cégek nem feltétlenül lesznek képesek, különösen azok nem, amelyeket az adott film elkészítésére alapítottak, márpedig ez gyakori eset. Az adóváltoztatást a Pénzügyminisztérium a kiskapuk bezárásának szándékával magyarázta, azaz, hogy a vállalkozások ne élhessenek vissza az adókedvezménnyel, például direkt erre a célra létrehozott off-shore cégek támogatásával.
A hvg.hu információ szerint azonban a pénzügyi kormányzat már belátta, hogy a generálisan indokolt módosítás a filmes szakmát lehetetlen helyzetbe hozza, ezért már elkészítették a törvénymódosítást, amely a következő hetekben kerül a parlament elé. Horváth Mónika, a DLA Piper partnere is a gyors módosításban látja a megoldást, de aggódik, hogy a választások közelsége gondot okozhat, hiszen a jelenlegi parlament már mindössze két hétre fog összeülni. Ha a módosítás az újonnan megválasztott képviselőkre maradna, a legalább öthónapos időveszteség már komoly zavart eredményezne, megrendítve a külföldi megrendelők bizalmát. Már most ismerünk olyan konkrét esetet, ahol a támogató 2010 januárjában éppen e jogszabályváltozásra hivatkozva állt el támogatási szerződés megkötésétől. A külföldi producer csodálkozva áll a történtek fölött, fontolgatva, hogy ki ellen és milyen jogi lépéseket tehetne, hiszen ő már jelentős és költséges előkészületeket tett a produkció megvalósítása érdekében, azonban a támogatási összegek nélkül arra nem képes.”
© hvg.hu |
Tovább nehezíti a filmipar helyzetét, hogy a törvény módosítása nyomán hasonló kedvezmények mellett már nem csupán filmek, hanem művészeti szervezetek, azaz színházak, zenei, művészeti együttesek finanszírozására is fordítható a támogatási összeg, az éves jegybevétel 80 százalékának mértékéig. A véges forrásokra ily módon egyre több lehetséges célpont jut. Érdemes megjegyezni, hogy a szakmai szervezetek esetében a fent leírt adózási probléma jelenleg szintén komoly korlátot támaszt, hiszen ezek tipikusan támogatásokból tartják fenn magukat, és nyereséget csak a legritkább esetben produkálnak.
A cseh kormány néhány héten belül, az Európai Bizottság jóváhagyását követően a magyarhoz hasonló, a filmgyártási költségek 20 százalékának visszatérítését lehetővé tévő programot indít. Csehországban, amely a rendelkezésre álló infrastruktúra és a kedvező gyártási költségek miatt az évtized elején még a nagy nyugati filmprodukciók egyik kedvelt helyszíne volt, az évtized közepére 70 százalékkal esett vissza a külföldi produkciók száma, amelyek egy része éppen Magyarországon talált kedvezőbb feltételekre. Várható tehát, hogy a cseh intézkedés ezúttal negatív hatást gyakorol a magyarországi filmiparra. Nem szólva arról, hogy mi lesz, ha a cseh példát esetleg más régiós államok is követik majd.
A csehországi filmtámogatási program a magyar szabályozáshoz alapvetően hasonló, de részleteiben eltérő elemeket is tartalmaz. Ezek az eltérések pedig jórészt kevésbé kedveznek a befektetőknek: egyes költségek esetében alacsonyabb támogatási kulcsot alkalmaz, egy sor költségfajtát pedig (forgatókönyv költségei, finanszírozási, reklám, marketing-, illetve külföldi utazási költségek), a magyar szabályozástól eltérően, egyáltalán nem ismer el kedvezményalapnak. Ezért a cseh támogatási program önmagában nem fogja felforgatni a hazai filmgyártás viszonyait – mondja Horváth Mónika. „Bár az intézkedéssel egy fontos helyzeti előnyünket veszítjük el, az elmúlt időszak fejlesztései és a felhalmozott hazai szaktudás továbbra is versenyben tarthat bennünket Csehországgal. Pontosan a szigorú infrastrukturális igények jelentik a gátját annak is, hogy a környező országok mindegyike rövid távon eséllyel tudjon beszállni ebbe a versenybe” – hangsúlyozza a jogi szakértő.
