Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A lap felidézte, hogy a Szurgutnyeftyegaz tavaly első ízben szánta el magát, hogy felhalmozódott megtakarításai egy részét külföldön fektesse be, és megvásárolta a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját, de ezt a Mol ellenséges kivásárlási kísérletnek tekintette, és nem engedi be az orosz konszernt sem az igazgató tanácsba, sem a közgyűlésre.
A Vedomosztyi két meg nem nevezett orosz tisztségviselőt idézett, akik szerint két lehetőség kínálkozik a patthelyzet megoldására: meg kell szabadulni a pakettől, lehetőleg nyereséggel, vagy „ki kell várni magyarországi parlamenti választásokat, talán változik a kormány, és lojálisabb lesz Oroszország iránt”.
Az első lehetőségekkel kapcsolatban a lap forrásai elmondták: Magyarország azt javasolja, hogy a Mol vásárolja meg saját részvényeit a Szurgutnyeftyegaztól. Felmerül egy olyan elképzelés is – ezt a brit Sinocor javasolta, amely közvetítői jutalékot szeretett volna kapni –, hogy a Mol vásároljon részt a brit Ineos petrokémiai cégben, s aztán cserélje el a részvénycsomagokat a Szurgutnyeftyegazzal. A Vedomosztyit azonban a Sinicorhoz közelálló források úgy tájékoztatták, hogy Oroszország és Magyarország közölte: megoldják maguk a kérdést.
A lap idézte a német Wirtschaftsblatt című gazdasági újságot is, amely úgy tudja, hogy a Szurgutnyeftyegaz a legyen PKN Orlennel tárgyal arról, hogy hogy vele cseréli el a Mol-pakettet az Orlen Lietuva (azelőtt Mazeikiu Nafta) részvényeinek 25 százalékára. A Vedomosztyi szerint a Mol és a PKN Orlen mindent cáfol, a Szurgutnyeftyegaz pedig szokásához híven hallgat.
Az orosz tisztségviselők azonban kitartanak emellett, hogy „ki kell várni a magyarországi választásokat, hátha utána nem lesz szükség a bonyolult sémákra” – írta a Vedomosztyi.
