Mint jelezte, a bizottság még ebben a félévben, vagyis a spanyol soros EU-elnökség alatt bejelentést fog tenni a kérdésben. Hozzátette, hogy egyelőre kezdeti szakaszában tart a vita. Hangsúlyozta, hogy az új intézményt nem kifejezetten Görögország megsegítése érdekében kellene létrehozni, hanem annak nyomán, hogy levonják a tanulságot a görög esetből, és azért, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő. Az alap létrehozása időt igényel, márpedig Görögország helyzetére most kell megoldást találni – mondta.

A szóvivő szerint az Európai Valutaalap nem a globális tevékenységű Nemzetközi Valutaalap riválisa lenne, hiszen az elgondolás az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás javítását célozná. Az Európai Valutaalap az euróval fizető országok kisegítésére szolgáló alapot jelentene arra az esetre, ha pénzügyi nehézségekkel találják magukat szembe. Az ötletet a hét végén vetette fel nyilvánosan Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerint az új európai alap hasznosíthatná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tapasztalatait.

Altafaj szerint azonban ma még az sem tisztázott, hogy valóban új, önálló költségvetésű, saját külön személyzetet alkalmazó uniós intézmény létrehozására van-e szükség, vagy csupán új pénzügyi eszközt hoznának létre. Így nem tudható, vajon az alap létrehozása szükségessé teszi-e majd az uniós alapszerződés egyhangúságot igénylő módosítását. Annyi már most is biztos, hogy az Európai Valutaalapnak nem csupán a már előállt gondok orvoslása, hanem azok megelőzése is feladata lenne.