Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin által piaci és politikai elemzők értékelése alapján félévente összeállított, 186 országot soroló kockázati listán Magyarország a tavaly márciusi 54. és a szeptemberi 64. hely után most a 46-ikra került.
A Euromoney új országkockázati összeállításában − a számos kritérium alapján kialakított osztályzati rendszer alapján − a megszerezhető 100 pontból Magyarország a tavaly tavaszi 57,34 pont és az őszi 55,35 pont után most 62,48 pontot kapott az általános kockázati kategóriában.
Euromoney által megkérdezett szakértők a magyar gazdaság általános teljesítményére a lehetséges 30 pontból 11,40 pontot adtak. Magyarország tavaly márciusban 7,62 pontot, ősszel 6,32 pontot kapott erre a kategóriára, de akkor még e részmutató súlyozása is 25 százalékos volt a jelenlegi 30 helyett.
A londoni szaklap a szuverén hiteltörlesztési leállások kategóriájában ismét megadta a lehetséges legjobb pontszámot, mivel Magyarországnak az elmúlt félévben sem voltak törlesztési hátralékai. Ennek a kategóriának a súlyozása azonban 5 százalékra változott a korábbi 10-ről, így Magyarország a tavalyi 10 pont után most 5 pontot kapott e részkritériumra. A szintén átsúlyozott hitelminősítési kategória pontszáma arányaiban nem változott: a mostani 7,5 pontos maximumból Magyarország 3,75-öt kapott a tavalyi 10 pontból megszerzett 5 pont után, tükrözve a közepes befektetői magyar adósosztályzatokat.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő − Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings − egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot. Magyarország adóskockázati osztályzatának kilátását a Standard & Poor's azonban tavaly negatívról stabilra javította vissza, a költségvetési konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A másik két cégnél egyelőre negatív kilátás érvényes a magyar besorolásokra.
A Euromoney az új országkockázati rangsorhoz fűzött elemzésében kiemeli, hogy az Egyesült Államok − amely az idén a 13. helyre került − eddigi legrosszabb helyezését érte el a lista történetében, tükrözve az értékelő közgazdászok aggodalmát, hogy az amerikai államadósság kicsúszhatott az ellenőrzés alól. Amerika a tavaly őszi listán került ki először a felső tízes mezőnyből: tavaszi hatodik helyéről szeptemberben a 12.-ikre esett vissza, és onnan süllyedt most még egy helyezést.
A Euromoney elemzése szerint az idén általánosságban is a szuverén adóssághelyzet volt a legfőbb aggodalom forrása, elsősorban a fejlett ipari térségben, azon belül is az euróövezet déli térségében, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban. Portugália 31. helyezése nem változott, de Görögország a tavaly őszi 30.-ikról a 33.-ikra, Spanyolország a 23.-ikról a 25.-ikre csúszott.
A kelet-európai EU-országok közül a legjobb helyen továbbra is Szlovénia áll, amely a szeptemberben elfoglalt 29. helyéről most a 20.-ikra lépett elő. Csehország a tavaly őszi 38. hely után most a 30., Lengyelország ugyanakkor a szeptemberi 42.-ik helyről a 44.-ikre került vissza. Az első helyezett ezúttal is Norvégia, 94,05 ponttal a megszerezhető általános 100 pontból. Utána Luxemburg, majd Svájc és Dánia következik, csakúgy, mint a tavaly őszi listán. Az új Euromoney-rangsor utolsó, 186. helyén változatlanul Zimbabwe áll, a lehetséges 100 pontból 6,00-ot szerezve.
