Legfrissebb konjunktúrajelentésében az intézet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása 2010-ben közel 3,0 százalékkal visszaesik, a reálkeresetek 2,6 százalékkal emelkednek, a beruházások 1,5 százalékkal bővülnek.

Erre az évre 5,0 százalékos GDP arányos eredményszemléletű (ESA'95) államháztartási hiánnyal számol, miközben a kormány által tervezettnél nagyobb hiány nem teremt arányosabb nagyobb keresletet. Az év végére az alapkamat 4,75 százalékra csökken a jelenlegi 5,5 százalékról, az euró árfolyama decemberben 274 forint lehet.

A beruházások visszaesése kisebb volt, mint az EU több országában, ugyanakkor a fogyasztás nagyobb – jellemezte a magyar gazdaság elmúlt évét Petschnig Mária Zita. Véleménye szerint a Bajnai csomag nem fogta vissza a beruházásokat és nem nyirbálta meg a vállalkozások jövedelmét, azaz előremutató.

A 2009. évi eredeti költségvetés még 27 690 milliárd forint összegű nominális GDP-vel számolt, a KSH adat 26 095 milliárd forintról adott számot, ami azt jelenti, hogy csaknem 1 600 milliárd forinttal kevesebbet költhetett el a költségvetés – magyarázta a kutató, aki ennek alapján úgy vélte, hogy a 2009-2010-ben megvalósuló összesen 1 200 milliárd forintos költségvetés megszorítás „nem volt elkerülhető”.

Az államháztartás tavalyi hiánya a KSH adatközlése szerint 4,0 százalék volt, azaz a kormány által tervezett 3,9 százaléknál alig nagyobb – emlékeztetett Petschnig Mária Zita,  és hozzáfűzte, hogy szerinte az államháztartás konszolidálása után a magyar gazdaság export-, és beruházás vezérelte növekedése kedvező szerkezetben indulhat meg.

A 2010-es államháztartási hiányhoz 26 300 milliárd forintos nominális GDP-ből indult ki a kormány , a Pénzügykutató ennél nagyobb, 26 930 milliárdos GDP-vel számol – mondta Halász György. A kutató szerint a központi kormányzatnál 3,8-4,0 százalékos hiány, az önkormányzatoknál 0,3 százalékos hiány várható, azaz a kormány által tervezett 3,9 százalékhoz képest, 4,1-4,3 százalékos hiány prognosztizálható.

A Pénzügykutató azzal számol, hogy az új kormány bizonyos mértékig átvállalja az állami vállalatok adósságát és intézményi átalakításba is kezd, amelynek nyomán az államháztartási hiány elérheti a GDP 5,0 százalékát. „Ennél nagyobb deficitet a közpénzügyi törvény előírása és a befektetők korlátozott tűrőképessége miatt nem várunk” – fogalmazott Halász György.