Görögország május elején számít az EU-IMF-segítségre

Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter egyszersmind kizárta, hogy átütemeznék a görög adósságokat vagy Görögország kiválna az euróövezetből. Vasárnapi sajtóértekezletén Washingtonban figyelmeztette a befektetőket, hogy „aki a görög fizetésképtelenségre játszik a piacon, az a rajta lévő inget is el fogja veszíteni”.

A görög pénzügyminiszter előzőleg találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF vezérigazgatójával. A megbeszélésről kiadott IMF-közlemény gyors munkát ígért a hároméves hitelkeret összeállításában, de kiutalás megkezdésének időpontjáról nem volt szó benne.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Görögország még nem veheti „készpénznek” az általa pénteken kért pénzügyi segítséget az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

„Még sem az EU sem a (német) kormány nem hozott semmilyen döntést. Ez a tény azt jelenti, hogy a döntés éppúgy lehet pozitív, mint negatív”, így idézte Schäuble nyilatkozatát vasárnap a Bild am Sonntag című német lap.

A német pénzügyminiszter azt mondta, hogy a segítség kizárólag Görögországtól függ, mármint attól, hogy kész-e a következő években is folytatni a megkezdett, szigorú takarékosságot. Szerinte a görög segítség EU-beli és német jóváhagyásának „elkerülhetetlen és abszolút feltétele” a görög költségvetés „kemény szerkezetváltása” a következő években.

A német pénzügyminiszter egy másik vasárnapi nyilatkozatában szintén elutasította,  hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Görögországnak az euróövezetből való kizárásával oldják meg.

Christine Lagarde francia gazdasági, pénzügy- és foglalkoztatási miniszter a maga részéről elszámoltatná Görögországot „az alkalmatlan gazdaságpolitikáért”, amely az ország államháztartási hiányát a hazai össztermék (GDP) 13,6 százalékára, a közadósságot a GDP 115 százalékára tornászta fel tavaly.

Az EU és az IMF segítségét „a nagyvonalú megbocsátás és a szigor koktéljának” nevezte Lagarde a Journal du Dimanche című hetilap vasárnap megjelent számában, és hozzátette: az ország partnerei szigorúan fogják ellenőrizni a pénzügyi rendteremtést Görögországban. Azt mondta: „A (görög) szükségleteknek megfelelően fogjuk kiutalni a segítséget, és ha késedelmet tapasztalunk a törlesztésben, mi is azonnal a fékre lépünk.”

A segítségből az euróövezetre jutó, mintegy 30 milliárd eurónak a felét várhatóan Németország és Franciaország adja össze. A német kormány nem a költségvetésből, hanem olyan hitelkonstrukcióval képzeli el a részvételt, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze. További 15 milliárd eurót adna az IMF.

A Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról az IMF vezérigazgatója, Strauss-Kahn nem közölt részleteket hét végi, washingtoni sajtóértekezletén, mondván, hogy a tárgyalások még csak most kezdődnek. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy „a görög állampolgároknak nem kell félniük az IMF-től, azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik”.

A tőkepiacok nyugalmáért aggódó Húszak (G20) közül többen a hét végén úgy vélték, hogy a Görögországnak szánt segítség mérete nem elegendő. Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter azt mondta, „vannak aggodalmak, vajon elég nagy-e a csomag ahhoz, hogy ez egyszeri esemény maradjon”.