Előzőleg a megbeszélések lezárultát, a megegyezés tényét az AFP francia hírügynökség a pénzügyi tárca egyik forrására hivatkozva jelentette. Kormányforrások szerint a megállapodást a görög minisztertanács vasárnap reggeli ülésén hozzák nyilvánosságra. Az egyezség részleteiről a kormányülést követően sajtóértekezleten ad tájékoztatást Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter, várhatóan 11 óra körül.

A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100-120 milliárd dolláros támogatásért cserébe. Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét. Az intézkedések között szerepel továbbá, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat. A görög kormány vasárnap egyidejűleg azt is bejelenti, hogy két százalékponttal emeli minden termék áfáját.

Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.

Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy az Európai Unió aktiválja, hozza működésbe a Görögország pénzügyi támogatására kidolgozott nemzetközi mechanizmust – jelentette be vasárnap José Manuel Durao Barroso, a Európai Bizottság elnöke. Brüsszelben kiadott közleményében a vezető uniós illetékes üdvözölte az athéni nemzetközi tárgyalásokon elért megállapodást, amely fogalmazása szerint szilárd alapú, hiteles támogatási csomagot hozott létre. Barroso leszögezte: testületének meglátása szerint létrejöttek az uniós mechanizmus aktiválásának feltételei.

A témában az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei hoznak döntést, akik vasárnap délután Brüsszelében tartanak rendkívüli találkozót. Barroso méltatta azt is, hogy a görög vezetés kötelezettséget vállalt a „nehéz, de szükséges” reformok kivitelezésére.

Csupán „a kezdet végének” minősítik londoni elemzők Görögország pénzügyi kisegítését, hangsúlyozva, hogy az egyszeri csomag korántsem hosszú távú megoldás, és az euróövezet többi gyenge költségvetési és adóssághelyzetű tagállama is még bajba kerülhet.

A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég értékelése szerint bizonyos, hogy Görögországnak 2011-ben és 2012-ben még több pénzre lesz szüksége. A további segítségnyújtást azonban „kétségtelenül” újabb elhúzódó tárgyalások előzik majd meg, amelyeket erősödő piaci kilengések kísérnek.

Ráadásul Görögország kisegítésével elvvé válik a piac szemében, hogy más, súlyos bajban lévő euró-tagállamok – Portugália, esetleg Spanyolország, sőt talán Olaszország is - hasonló segítségben részesül – áll az elemzésben.

Ha azonban Görögország végül mégis az euróövezet elhagyására kényszerül – még akkor is, ha kilépését „a tagság ideiglenes felfüggesztésének álcázzák” –, akkor egyértelművé válik hogy más olyan országok is kilépnek és leértékelik valutájukat, amelyek esetében valószínűtlen, hogy képesek elvesztett versenyképességük visszaszerzésére és közfinanszírozási rendszerük rendbetételére.

Görögország távozása esetén a valószínűsíthetően erősödne a piaci nyomás az ilyen tagállamokon; Portugália és Spanyolország ezt máris érzékeli – áll a Lombard Street Research londoni elemzésében. A ház szerint lehet, hogy a tényleges megoldást az jelentené, „ha Németország hagyná, hogy az euróövezet boldoguljon, ahogy tud”.

A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja szerint, tekintettel a következő három-négy évben várható görög finanszírozási igényekre, és arra, hogy Görögország piaci hozzáférése jelenleg korlátozott, három-négy évre szóló, 90 milliárd eurós pénzügyi csomag kellene a potenciális finanszírozási szükségletek fedezésére.

A cég felidézi, hogy a legutóbbi napok sajtóhírei 120 milliárd eurós készülő csomagot emlegettek. A Barclays Capital szerint azonban még egy ilyen mértékű pénzügyi kisegítés sem jelentené semmiképpen azt, hogy már nincs szükség az államháztartási kiigazításra. Mindössze annyit tenne lehetővé, hogy a görög kormánynak egyáltalán esélye legyen e kiigazítás végrehajtására, azáltal, hogy megfizethető költségű finanszírozási forráshoz jut, és így elkerülhető az azonnali törlesztésképtelenség – áll a Barclays Capital elemzésében.

A ház szerint Görögország gyakorlatilag elvesztette piaci hozzáférését – legalábbis olyan kamatokkal, amelyekkel fizetőképes országok juthatnak tőkéhez –, és valószínűleg legalább egy vagy két évig eltart, mire a görög kormány bebizonyítja a piacnak, hogy kiigazítási programja kivitelezhető.

Így az IMF/EU-csomag csak annak a szükséges, de önmagában korántsem elégséges feltétele, hogy az államháztartási kiigazítás egyáltalán végbemehessen – írták a Barclays Capital londoni elemzői. A cég saját számításai szerint ahhoz, hogy Görögország helyreállíthassa fizetőképességét, a következő öt évben a hazai össztermék (GDP) 12,4 százalékának megfelelő kiigazítást kell végrehajtania elsődleges államháztartási egyenlegében.

Citybeli elemzők korábban a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe. A JP Morgan bankcsoport ez év elején kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis „valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját” hajtotta végre – ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során –, és „nagyjából ez az a szigorítási mérték”, amelyre Görögországnak is szüksége lenne – állt a ház elemzésében. Görögország mint szuverén adós számára az elmúlt hét a katasztrofális hitelminősítői és piaci fejlemények sorozatával telt.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a hét elején agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív – „bóvli” – szintre, „BB plusz”-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.

A görög leminősítés bejelentés után meredek emelkedéssel soha nem látott szintre, jóval 900 bázispont fölé – a vezető euróövezeti tagállamok átlagának több mint a tízszeresére, fejlődő országokra jellemző magasságba – emelkedett a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása Londonban, jóllehet a görög CDS-díjszabások a hét második felében, a formálódó EU/IMF-csomag híreire már jelentősen csökkentek.

A CMA DataVision, a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.

A francia külügyminiszter szerint a Görögország pénzügyi támogatására kidolgozott nemzetközi program „semmit nem garantálhat” a válság továbbterjedése ellen. Bernard Kouchner ugyanakkor óva intett az „euro-pesszimizmustól”.

„Senki nem garantálhat semmit, főleg nem ebben a helyzetben, amikor a piacok folyamatosan támadnak” – mondta vasárnap a francia diplomácia vezetője az Europe 1 francia kereskedelmi rádióban arra a kérdésre válaszolva, hogy továbbra is fennáll-e annak a kockázata, hogy a pénzügyi válság továbbterjedhet Portugáliára és Spanyolországra.

„De olyan országokat említett, amelyeknek nem ugyanazok a gondjai, mint Görögországnak. Az alapproblémák nem összehasonlíthatók” – mondta az újságírónak Kouchner. Véleménye szerint abba kell hagyni az „euro-pesszimizmust”, mert „Európa működni fog”. „Európa válságról válságra fejlődik” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

„Ami ebben az egész ügyben nagyon kellemetlen, sőt elviselhetetlen, az az, ahogy a kamatok változnak és ahogy a hitelminősítők dolgoznak. Ezt Franciaország már többször jelezte, a köztársasági elnök többször felvetette, hogy meg kell változtatni a rendszert” – hangsúlyozta Kouchner.

A külügyi tárca vezetője elismerte, hogy Franciaország „valahol önmagért harcol”, azért, hogy elkerülje, hogy vele is megtörténjen az, ami Görögországgal. „Mindannyian hittük abban, hogy Görögországot politikailag integrálni kell és mindannyian hittünk abban, hogy az (uniós) bővítés szükséges ... Most sürgős a helyzet és az európai morál azt követeli meg, hogy megmentsük Görögországot” – fogalmazott Kouchner.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy megszületett a megállapodás Görögország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között a többéves pénzügyi támogatási csomagról. Hozzátette, hogy a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván. A három évre szóló program elérheti a 100-120 milliárd dollárt.