Eszerint történelmének legmélyebb recessziója után az EU gazdasága 2010-ben egy százalékkal, 2011-ben pedig mintegy egy egész háromnegyed százalékkal nőhet. Ez az EU legfőbb végrehajtó szervének őszi előrejelzéséhez képest egy negyed százalékpontos javulást jelez erre az évre, az EU tagállamainak javuló külső környezetével összhangban.

Mindazonáltal a gyenge belföldi kereslet továbbra is fékezi az élénkülést – áll a dokumentumban. A gazdasági fellendülés sebessége az előrejelzés szerint tagállamonként eltér.

A legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország növekedése az idén az uniós átlagnál valamivel magasabb (1,2 százalékos), jövőre valamivel alacsonyabb (1,6 százalékos) lesz. Ugyanez a kettősség még markánsabban érvényesül Franciaország esetében (1,3, illetve 1,5 százalék), vagyis e két országban idén az átlagnál jobban beindul a növekedés, de jövőre a gyorsulás tempója már nem tart lépést az EU-átlaggal. Az euróövezeten kívüli Egyesült Királyságban ugyanakkor konzekvensen az uniós átlag fölötti lesz a növekedés: idén 1,2, jövőre 2,1 százalékos.

Az előrejelzés szerint idén az unión belül Szlovákiában várható a legnagyobb arányú, 2,7 százalékos GDP-növekedés. Szlovákia 2011-ben már 3,6 százalékos növekedésre számíthat, és ennél csak egy tagállamban, Észtországban várható majd jobb, 3,8 százalékos ütem. Több országban ugyanakkor idén még a gazdasági teljesítmény csökkenése várható. Az euróövezeten belül Görögország számíthat a legnagyobb, 3 százalékos mínuszra, az övezeten kívül pedig Lettország, ahol 3,5 százalékos visszaesést prognosztizálnak erre az évre. Jövőre a 27 EU-tagállam közül már csak Görögországban várnak GDP-csökkenést, ami mintegy fél százalékos lesz.

A munkaerő-piaci feltételek az unióban a közelmúltban némileg stabilizálódtak, és a munkanélküliség az EU-ban a korábban jelzettnél alacsonyabb szinten, de még mindig közel 10 százalékon tetőzik az idén. Az ideiglenes költségvetési intézkedések kulcsfontosságúak voltak az EU gazdasági visszaesésének megállításában, de megnövelték az államháztartási hiányt, ami 2010-ben a GDP 7 egész egynegyed százalékára emelkedik, mielőtt 2011-ben enyhén csökkenne.

„A gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások javulása örvendetes fejlemény Európa számára. Most elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok ne térítsenek el a növekedési pályáról. A fenntartható növekedés határozott költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, valamint a termelékenységet és a foglalkoztatottságot javító reformokat igényel” – mondta az előrejelzést ismertetve Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.

Az Európai Unióban a gazdasági recesszió 2009 harmadik negyedévében – nagyrészt az európai gazdaságélénkítési terv keretében hozott kivételes válságkezelő intézkedéseknek és más ideiglenes tényezőknek köszönhetően - véget ért. A kezdeti erősödést követően a fellendülés a korábbiakban tapasztaltaknál fokozatosabb lesz majd a közzétett bizottsági értékelés megfogalmazása szerint. Más fejlett országokhoz hasonlóan az EU is hosszú ideig fogja viselni a válság következményeit - állapították meg az előrejelzés összeállítói.

Az Európai Bizottság szakemberei részben a világkereskedelem múlt év végén bekövetkezett erőteljesebb fellendülésének tulajdonították azt, hogy idén tavasszal valamivel jobbak a kilátások, mint tavaly ősszel. A későbbiekben azonban – tették hozzá – az EU gazdasága számos fronton ütközik ellenállásba, amely visszafoghatja a keresletet. Szerintük így a GDP-növekedés üteme csak 2010 végére fog stabilizálódni. A lassúság oka a még mindig igen alacsony kapacitáskihasználás, a tőkeáttétel csökkenése, a beruházásokat visszafogó fokozott kockázatkerülés és a magánfogyasztás növekedésének csekély mértéke. A fogyasztás növekedését az alacsony bér- és foglalkoztatottság-növekedés, valamint egyes országokban a lakáspiaci korrekció is korlátozza.

A gazdasági válság súlyos, de – az Európai Bizottság szerint - a vártnál némileg kisebb hatást gyakorolt az EU munkaerőpiacára. A foglalkoztatottság az idén még mintegy 1 százalékkal tovább szűkül, és csak 2011 folyamán fog növekedni, mivel a reálgazdaságban bekövetkező fejleményeket a munkaerőpiac csak a szokásos mértékű késéssel tudja követni. Az EU-n belüli munkanélküliség 10 százalékhoz közel – azaz a tavaly ősszel előre jelzetthez képest fél százalékponttal alacsonyabb szinten – fog stabilizálódni, de ez tagállamonként erős szórást mutat.

A recesszió jelentős hatással volt az államháztartásokra. Az államháztartási hiány 2008 óta megháromszorozódott. A hiány idén fog tetőzni az unióban – elérve a GDP 7 egész egynegyed százalékát –, majd 2011-ben kis mértékben javulni fog, körülbelül 6 és fél százalékra. Az átlagot tekintve magas és növekedő tendenciát mutató államadósság bizonyul a válság legtartósabb következményének, mivel a jelenlegi előrejelzési időszakon jóval túlmenően is hatást gyakorol majd a gazdaságra.

A fogyasztói árakat tekintve az infláció az elmúlt év során megfigyelhető igen alacsony szinthez képest némi emelkedést mutat. Mindazonáltal a gazdaságban meglévő többletkapacitások mind a bérnövekedést, mind az inflációt korlátozzák, részlegesen ellentételezve a nyersanyagárak várható emelkedését és az euróövezetre vonatkozóan az euró gyengülését.

Az Európai Bizottság szerint a 27 EU-ország átlagában idén és jövőre is 1 egész háromnegyed százalékos lesz az infláció, míg az euróövezetben idén másfél, jövőre egy egész háromnegyed százalékos drágulásra kell számítani.