Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Emil Boc miniszterelnök és Sebastian Vladescu pénzügyminiszter a nemzetközi pénzügyi intézmény képviselőivel folytatott tárgyalások után vasárnap este megerősítette azt a szándékot, hogy Traian Basescu államfő csütörtöki javaslatának megfelelően az állami alkalmazottak béralapját 25 százalék, a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyeket pedig 15 százalékkal fogják csökkenteni, ezen kívül jelentősen megnyirbálják az állami támogatások mértékét. Emil Boc jelezte azonban: a megszorítások nem fogják érinteni a fogyatékosoknak szánt támogatásokat és a gyermekek után járó havi juttatást. Vladescu elmondta: az állami szférában egységesen fogják végrehajtani a 25 százalékos bércsökkentést, az év végéig ugyanakkor újfajta bérezési rendszert dolgoznak majd ki.
Boc megállapította: erre a drasztikus lépésre azért kényszerül az ország, mert 2007-ben és 2008-ban sokkal többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. Az említett két esztendőben a bérekre és nyugdíjakra fordított kiadások meghaladták az ország lehetőségeit - mondta Boc, aki szerint a helyzetet súlyosbították a gazdasági válság legutóbbi fejleményei, különösen az, ami Görögországban történt.
A román kormány értésre adta: a bér- és nyugdíjcsökkentések alternatívája az lett volna, hogy adóemeléseket hajtanak végre, azaz az áfát 25, az egységes adókulcsot pedig 20 százalékra növelik. Ezt azonban hevesen ellenezte a vállalkozói szféra, arra is hivatkozva, hogy az intézkedés a munkaerő csökkentésére ösztönözte volna a munkaadókat. A jegybank elnöke azért nem értett egyet az említett adóemelésekkel, mert azok nyomán szerinte nem lehetett volna tartani a tervezett inflációs szintet. A Nemzetközi Valutaalap mindenesetre engedményt is tett: engedélyezte, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 6,8 százalék legyen a korábban megállapított 5,9 százalék helyett.
Traian Basescu vasárnap elhangzott nyilatkozatában értésre adta: a megszorító intézkedéseket a kormány dolgozta ki, nem az IMF javasolta. Ezzel a kijelentéssel azokat a véleményeket akarta cáfolni, amelyek szerint az IMF lenne a hibás a jövedelemcsökkentések miatt. Hangsúlyozta, hogy a magánszférát nem lehetett tovább büntetni adóemeléssel, ezért döntöttek a közszférát érintő megszorítások mellett. Közölte, hogy 2007-től három év alatt az ország több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezése érdekében. A kormánynak újabb IMF-hitelmegállapodást kellene kötnie a washingtoni pénzintézettel, ha nem csökkentik a kiadásokat - mondta Basescu, aki szerint a következő megállapodás keretében minimum 30 milliárd euróra lenne szükség, ami az ország jövőjének elzálogosítását jelenti.
Az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményéről hétfőn tervezik hivatalosan tájékoztatni a közvéleményt. A nemzetközi pénzintézet küldöttsége egész héten Bukarestben vizsgálta Románia pénzügyi helyzetét. Az IMF e vizsgálódás eredményeként dönt június második felében arról, hogy folyósítja-e a tavaly márciusban megkötött, mintegy 20 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás ötödik, 850 millió eurót kitevő részletét.
