szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Késhet a kelet-európai EU-tagállamok euróövezeti felvétele, ha a görög adósságválság miatt az uniós hatóságok elkezdik szigorúbban értelmezni a maastrichti előírásokat, és ez különösen Magyarországnak jöhet rosszul - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által összeállított, pénteken Londonban befektetőknek kiadott tanulmány szerint az nem valószínű, hogy a maastrichti csatlakozási feltételrendszert tételesen módosítanák, ám annak egyes elemeit - főleg az adósságra vonatkozó előírásokat - "lehet értelmezni". Ha a 60 százalékos GDP-arányos felső adósságállomány-határról szóló előírást az eddigieknél szigorúbban alkalmazzák, vagy új szankciókat vezetnek be a limitet túllépőkkel szemben, az elsősorban Magyarország eurócsatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen, mivel nem valószínű, hogy a magyar adósságráta a 2010-es évek vége előtt e tűréshatárra csökken - áll a JP Morgan elemzésében. A ház közölte: alapeseti forgatókönyve változatlanul az, hogy a felső tűréshatárnál "kissé magasabb" adósságráta önmagában még nem lesz akadálya a csatlakozásnak, "ám ez változhat". Ráadásul - a legutóbbi nyilatkozatokból megítélhetően - halványul a lelkesedés a közös valuta iránt, nem csupán a jelenlegi tagországokban, de a közép-európai döntéshozók körében is. 

A jelenlegi helyzetben az euróövezeten kívüli lét eddig nettó kedvező hatással járt például Csehország és Lengyelország számára. Ezek az országok learatták az EU-tagság előnyeit a szerkezeti és kohéziós alapokból folyósított jelentős hozzájárulások révén, miközben megmaradt független pénzügypolitikai rugalmasságuk.  Mindent összevetve ugyanakkor Magyarország és Románia valószínűleg jobban járt volna, ha már az euróövezet tagja lenne - áll a JP Morgan pénteki londoni elemzésében.

A cég alapeseti előrejelzése szerint a közép-európai gazdaságokra ható ciklikus felhajtóerő lehetővé teszi, hogy ezek az országok a következő évtized közepe táján bevezessék a közös valutát, jóllehet a JP Morgan szakértői ennek várható idejét az általuk korábban valószínűsített idősávhoz képest egy évvel, 2015-2016-ra tolták ki. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a közép-európai konvergencia-sztori fő hosszú távú tényezője befektetési szempontból a nyugat-európai jövedelem- és árszintek utolérése, és valószínűtlen, hogy az eurócsatlakozás esetleges késése ezt a felzárkózási folyamatot megállítaná. 

A görög adósság- és költségvetési válság euróbővítés-késleltető hatásának kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő múlt héten Londonban kiadott éves térségi eurókonvergencia-értékelése szerint a cég a kelet-európai euróvárományos országok közül csak Észtország csatlakozását várja az eredetileg jósolt időpontra, vagyis 2011 januárjára. A Fitch Litvánia belépését 2014-re, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Lettország csatlakozását 2015-re, Csehországét 2016-ra várja az új prognózis szerint. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy "ezek a legvalószínűbb dátumok", de megvan a kockázata a még hosszabb csatlakozási késéseknek is. Magyarország eurócsatlakozását a cég korábban 2014-re valószínűsítette. A Fitch Ratings szerint is kulcskérdés, hogy a görögországi válság miatt az EU hatóságai nem fogják-e szigorúbban értelmezni a maastrichti csatlakozási feltételeket.

Észtország felvételi kérelmének közelgő elbírálása ennek fontos próbája lesz; ha az észt csatlakozást nem engedélyezik - annak ellenére sem, hogy a balti köztársaság az összes belépési feltételt teljesíti -, az káros precedenst teremtene, és negatív jelzés lenne a közép-kelet-európai EU-térség egészének - állt a Fitch Ratings múlt heti elemzésében.

A Barclays Capital befektetési csoport nemrégiben kiadott helyzetértékelésében azt írta: a Görögországgal kapcsolatos problémák éppen Észtországnak jöttek nagyon rosszkor, tekintettel arra, hogy a balti köztársaság 2011-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez. A ház londoni elemzői szerint Görögország erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege egyik legutóbbi helyzetértékelésében azt jósolta: a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt. A GS elemzői is úgy vélik: a jövő évi észt eurócsatlakozásról nyáron esedékes döntés fontos jelzés lesz arra, hogy mi az euróövezeti jegybank (EKB) és Brüsszel jelenlegi hozzáállása az euróövezeti bővítéshez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Görög válság: növelni kell az EU ellenőrzési jogkörét

Növelni kell az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) ellenőrzési jogkörét, illetve az Európai Bizottság önállóságát az EU-tagországok államháztartási problémáinak felfedésére - egyebek között ezeket a tanulságokat vonta le a görög pénzügyi válságból Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke.

hvg.hu Világ

Nagyot bukott Merkel a görögök miatt

Megfosztották berlini felsőházi többségétől Angela Merkel kormánykoalícióját vasárnap az észak-rajna-vesztfáliai szavazók, akiknek többek között nem tetszett az, hogy a válsággal küszködő Németország eurómilliárdokkal segíti ki Görögországot.