Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Dominique Strauss-Kahn a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetése szerint kijelentette: egy nagy összegű pénzalappal, amelyről valószínűsíthető, hogy képes "a masszív méretű intervencióra", lehetségessé válna a válságok megelőzése. Hozzátette: még ha csökkenne is az IMF finanszírozási szerepe, az nem jelenti azt, hogy "nincs szükségünk hatalmas tűzerőre ... egy ezermilliárd dolláros alap megfelelő előrelátás lenne".
A Financial Times értesülése szerint Dél-Korea, a húsz vezető ipari és fejlődő gazdaság csoportjának (G20) idei elnöke segíti a terv összeállítását. Szöul reméli, hogy rá tudja venni a többi G20-országot a megnövelt IMF-keret támogatására a Húszak novemberi dél-koreai csúcsértekezletén - írta a londoni napilap. A Financial Times felidézte, hogy a tavalyi londoni G20-csúcson döntöttek az akkori, 250 milliárd dolláros IMF-hitelkeret megháromszorozásáról, 750 milliárd dollárra.
Egy név nélkül idézett amerikai kormányilletékes azt mondta a lapnak, hogy Washington rokonszenvez a biztonsági hálók megerősítésének gondolatával, de több részlet ismeretére van szüksége a koreai IMF-tervről.
A dél-koreai elnök egyik külgazdasági tanácsadója a Financial Timesnak elmondta: egy globális stabilizációs mechanizmusról folynak a megbeszélések. E mechanizmus részét képezné "kockázati görbék" felvázolása az egyes országokról, és a legkevésbé kockázatos országok "a platina vagy arany hitelkártyák birtokosaihoz hasonló" státust élveznének. Az ezeknek az országoknak nyújtott finanszírozásokhoz gyakorlatilag semmilyen feltételrendszer nem kapcsolódna, ám a kockázati görbe gyengébb részein lévő országok keményebb kondíciókkal néznének szembe - magyarázta a dél-koreai illetékes.
