Birinyi József, a parlamenti hungarikum munkacsoport vezetője a lapnak elmondta: a törvényjavaslat csak Magyarországhoz − pontosabban, a jogalkotók megfogalmazása szerint: a Kárpát-medencéhez − köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami "menedzselésére" jönne létre.
Elképzelések szerint a nemzeti értékfeltárás és annak akár piaci alapú menedzselése piramisszerűen épülhet fel: a helyi, megyei és Kárpát-medencei értékeket az erre kialakított szervezeti egységekben − főként a működő művelődési és önkormányzati intézményi rendszerre alapozva − gyűjtik majd össze, ezek közül a legkiválóbbak kaphatják meg a "hungarikum" kitüntető címet.
A napilap beszámolt arról: a tervek szerint a Magyar ÉrtékTárba kerülő elemek nagyon komoly gazdasági előnyökhöz juttathatják majd tulajdonosaikat. Végső soron akár adókedvezményhez is, de ennél valószínűbb, hogy a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi pályázati források meghatározott részét − akár 20-40 százalékát is − a nemzeti értékek közé sorolt termékek fejlesztésére kellene majd fordítani.
