szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lengyel-magyar felvetésre kilenc EU-ország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását.

Nyolc új EU-tagállam – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország – továbbá Svédország azt szeretné, hogy nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. Egészen pontosan az lenne a változtatás célja, hogy az államháztartásból a magán nyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen elkönyvelni. Így nem jelenne meg az államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal, hogy pótolja a magán nyugdíjpénztárakra történő fokozatos átállás miatt hiányzó bevételét. Más szóval, az éves államháztartási hiány ennyivel csökkenhetne.

Magyarország idei államháztartási hiánycélja 870,3 milliárd forint. Ha az átutalt nyugdíjjárulékokat – ez idén várhatóan 370 milliárd forint – a kormányzati szektoron belül lehetne elkönyvelni – mintha a magán nyugdíjpénztárak a kötelező állami társadalombiztosításhoz tartoznának –, akkor az idei hiány 370 milliárd forinttal, vagyis a GDP körülbelül 1,4 százalékával kisebb lehetne. Így a tervezett 3,8 százalékos hiány helyett például az idei hiány a GDP-nek csak mintegy 2,4 százaléka lenne, bőven az EU-ban előírt legföljebb 3 százalék alatt. Hasonló úton-módon csökkenne az államadósság is.

Ilyen működött már egyszer. Magyarország 1997-ben kezdte a nyugdíjreformot, és az EU-ba tartva így könyvelte e kiadási tételt. Ezt a lehetőséget azonban az EU statisztikai hivatala 2004-ben, a csatlakozás évében uniós szinten megszüntette, azzal a kedvezménnyel, hogy a nyugdíjreformnak ezt a költségét csak fokozatosan kellett áttenni az államháztartási mérlegbe, a tavalyi évvel bezárólag.

Az EU érve vitathatatlan: a magán nyugdíjpénztárak magáncégek, nem tartoznak az állami intézmények egymásközti elszámolásának körébe. Ám az is éppoly vitathatatlan, hogy a magán nyugdíjpénztáraknak meg kell kapniuk az államtól a költségvetésbe adó módjára befolyó járulékok bizonyos hányadát, hiszen sok évig tart, amíg a járulékfizető állampolgárok fokozatosan, korcsoportok szerint átkerülnek a magánszektorba az állami társadalombiztosításból.

Jó érv a könyvelés átalakítása mellett az is, hogy az átutalás végeredményben többé-kevésbé nullszaldós, hiszen a járulékok mostani átutalása a magánszférába később – 10-20-30 év múlva – fokozatosan visszatérül abból, hogy az államkasszának mind kevesebb és kevesebb nyugdíjat kell fizetnie.

Ezzel összefüggésben az is jó érv, hogy a nyugdíjreform piacbarát szerkezeti reform, amely hosszú távon csökkenti a kormánykiadásokat, és az ilyen reformokat az EU stabilitási és növekedési paktuma is "enyhítő körülménynek" ajánlja a túlzott deficit eljárás alá vont országok megítélésében.

Az egyenlőség is jó érv, hiszen az érintett országok többsége az EU-csatlakozás egyik feltételeként, közös érdekből – sőt, a magánpénztárak anyacégeit tekintve nyugati érdekből – vezetett be nyugdíjreformot (félretéve azt a kérdést, hogy miképpen bírták volna el a demográfiai változásokat az állami társadalombiztosítási rendszerek reform nélkül), illő hát, hogy az egyenlőség érdekében „pozitív megkülönböztetésben” részesüljenek. Mindezek miatt nem kilátástalan a módosításért indított küzdelem. Csak az a kérdés, hogy elkápráztat-e valakit a számmágia?

A végeredmény szempontjából elvileg mindegy, hogy milyen rubrikában szerepel egy állami kiadás, ha finanszírozni a piacról kell. A külföldi befektetőket, hitelezőket, a hitelminősítőket nem fogja megtéveszteni egy könyvelési manőver. Még számolgatniuk sem kell sokat, bizonyára ezentúl is megtenné ezt helyettük az EU statisztikai hivatala. A hivatal az elmúlt években, az EU-országok államháztartási statisztikáiban nem csak a hivatalos maastrichti hiányadatot tette közzé, hanem azt is, mennyi a tényleges hiány, vagyis a folyó külső hiteligény a kedvezménnyel élő országokban – akkor Magyarországon, Lengyelországban, Dániában és Svédországban – a nyugdíjreform költségével együtt.

Ha e számlakönyvi trükkel mégiscsak több állami forrás szabadítható fel gazdaságösztönzésre, anélkül, hogy az ilyen országok azonmód kitennék magukat a túlzott deficit eljárás botrányának és pénzügyi veszélyeinek, illetve hamarabb kerülhetnének ki a már folyó eljárásokból, akkor az mindenkinek hasznos lehetne, adósnak és hitelezőnek egyaránt.

Hogy az EU döntéshozói mit mondanak a kezdeményezésre, azt ma még nem tudni. De ezt már igen, hogy a legnagyobb uniós gazdaság, Németország ellenzi az elszámolási rend indítványozott átalakítását.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Elszámolási mankó: magánnyugdípénztárakat a költségvetésbe

Nagyságrendekkel javítaná az uniós tagállamok államadósság- és deficitmutatóit az a lengyel–magyar kezdeményezés, amely a nemzeti elszámolások részévé tenné a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és a kasszákhoz befolyó járulékokat – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

hvg.hu Itthon

Varga Mihály megdöbbent Merkel szavain

A Fidesz azt szeretné, ha az Európai Unió megengedné, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt keletkezett hiányt „elszámolhassák” – derült ki Varga Mihály egyik nyilatkozatából.

MTI Gazdaság

Végletes magánnyugdíjpénztári teljesítmények 2009-ben

A tavalyi magánnyugdíjpénztári teljesítményekre a végletek voltak jellemzőek a Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint. A különbségek jelentősen növekedtek az előző évekhez képest, ami a portfóliók eszközállományának jelentős eltéréseire vezethető vissza.

Radar360: Kedvezőtlen járványügyi előrejelzés itthon, a britek már kocsmázhatnak

Radar360: Kedvezőtlen járványügyi előrejelzés itthon, a britek már kocsmázhatnak

Közel kétmillió adag Pfizer-BioNTech vakcina érkezett már Magyarországra

Közel kétmillió adag Pfizer-BioNTech vakcina érkezett már Magyarországra

Webshopos csalók után nyomoznak a rendőrök, a lakosság segítségét is kérik

Webshopos csalók után nyomoznak a rendőrök, a lakosság segítségét is kérik