Az életbiztosításokból származott díjbevétel egy év alatt 188 milliárd forintról 227 milliárdra − 20,7 százalékkal − növekedett, míg a nem életbiztosítások díjbevétele 221 milliárdról csökkent 215 milliárdra. A csökkenés 2,7 százalékos. Az idei első félévben a szerződések száma 11,2 millió darab volt, ez 233 ezerrel kevesebb, mint volt 2009 első félévének végén.

A 227 milliárdos életbiztosítási díjbevételből 150 milliárd volt a befektetéshez kötött életbiztosítás, 49 milliárd pedig a klasszikus − vegyes − életbiztosítás. A teljes életbiztosítási díjbevétel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből idén, míg a korábbi években ez csak 20-25 százalék volt. Az egyszeri díjas életbiztosítások gyakorlatilag befektetéseknek tekinthetők, és ezek tulajdonosai könnyen mozgatják a befektetésüket. Így ami ma még életbiztosítás, az jövőre lehet részvény, vagy éppen ingatlan.
 
A nem életbiztosítások 215 milliárdos díjbevételéből 64 milliárd jut a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra, 48 milliárd a tűz- és elemi kockázatokra (ide tartoznak a lakásbiztosítások is) és 43 milliárd a cascóra esik.

Továbbra is az Allianzhoz folyik be a díjbevétel közel egynegyede. Második helyen áll a Generali-Providencia 15 százalékkal, harmadik pedig a Groupama Garancia 10 százalékkal. A további sorrend: Aegon, ING és Uniqa. Az Allianz díjbevétele 21 százalékkal nőt az első félévben, elsősorban az egyszeri díjas életbiztosítások révén. A Generali-Providencia 1 százalékkal, míg a Groupama Garancia 12 százalékkal növelte a díjbevételét.

A MABISZ közleménye kitér az idei viharkárokra is. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.