Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A volt pénzügyminiszter azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy pénteken a KSH korrigálta a 2009. évi adatokat: a kormányzati szektor „maastrichti” hiánya tavaly a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1 136 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka, szemben a korábban közölt 4,0 százalékkal (1 035 milliárd forint).
Orbán Viktor miniszterelnök még csütörtökön, a TV2 Tények Este című műsorának éjjel sugárzott adásában azt mondta: nem stimmel a 2009-es költségvetési hiány. A tavalyi büdzsében szereplő 3,9 százalék helyett ugyanis „a mostani tudásunk szerint” 4,4 százalék lesz a deficit, ami jóval több mint százmilliárd forintos különbözetet jelent, amelynek sorsát fel kell deríteni. Hozzátette, mindezt kénytelenek voltak közölni Brüsszellel is. Megjegyezte: így a 2010-es költségvetés kiindulópontja nem az, mint ami a törvényben szerepel.
Oszkó Péter ezzel kapcsolatban leszögezte: az éves, normális eljárási rend része, hogy az év végi tényleges pénzforgalmi adatok ismeretében a következő év márciusában előzetes, szeptemberre pedig végleges eredményszemléletű számítás kerül nyilvánosságra.
Mint mondta, előfordul, hogy technikai elszámolási szabályok miatt, így amiatt, hogy melyik évben mit, milyen összegben kell elszámolni, a március és a szeptemberi adat között eltérés van.
Emlékeztetett arra, hogy ez történt 2009-ben is, amikor a 2008-as notifikációt 2009 szeptemberében véglegesítették, és akkor az uniós támogatások időzítése, és egyéb kérdések miatt a 3,4 százalékos hiány 3,8 százalék lett.
De ez nem jelenti azt – mutatott rá –, hogy bármilyen ismeretlen tétel került elő, a pénzforgalmi adatok semmilyen módon nem változnak, azok ismertek és véglegesek voltak év végén.
A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere aláhúzta: nem változik az a szám, hogy ténylegesen mennyi pénz ment ki és mennyi folyt be a költségvetésbe, uniós statisztikai elszámolási folyamatról van szó, amelynek eredményét mindig csak a következő év szeptemberében lehet látni.
„Nem kerülhet elő ismeretlen tétel, amely hatással lehetne az idei büdzsére” – hangsúlyozta, nyomatékosítva: nincs ismeretlen pénzforgalmi szám, ami most került volna elő és megváltoztatná az idei évi költségvetés viszonyszámait.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évet még tehermentesítheti is, ha a tavalyi évi hiányszám változása azért következik be, mert uniós statisztikusok bizonyos költségtételeket, vagy bevételeket nem idénre, hanem tavalyra kérnek elszámolni.
A 2008-as eredményszemléletű számok változása tehát azt jelenti – magyarázta –, hogy ha egy 2009-s „romlás” befolyásolja a 2010-es büdzsét, akkor azt csak kedvezően teheti ezt meg, mert azt jelenti, hogy valamilyen idénre tervbe vett tételt mégiscsak tavalyra számol el a kormány – mondta Oszkó Péter.
A márciusi előzetes, a szeptemberi végleges notifikáció természetes folyamat, ebben nincs újdonság – szögezte le a volt tárcavezető, aki szerint e folyamatnak a hangsúlyozása a miniszterelnöki nyilatkozatban feltételezhetően „kampányzáró” megszólalás.
