Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés hétfőn a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó törvénycsomagot. Az elfogadott javaslat szerint a devizában nyújtott és forintban törlesztendő kölcsönök törlesztőrészletét valamint a devizában megállapított költségek, díjak és jutalékok forintban meghatározott összegét a jegybank által megállapított hivatalos devizaárfolyamon kell kiszámolni, ha a bank nem határozott meg saját középárfolyamot. Az így elvégzett számításért a pénzintézetek külön díjat nem számíthatnak fel. Ha a hitelt devizában törlesztik, ilyen esetben értelemszerűen nem kell alkalmazni a középárfolyamra vonatkozó rendelkezést.
A törvénymódosításban előírták, hogy a bankok csak kormányrendelet által meghatározott mértékben emelhetnek kamatot. A 90 napon túli tartozás miatt felszámolt hitelszerződések után csak ügyleti kamatot számíthatnak fel a hitelezők, késedelmi pótlékot és egyéb extra díjakat nem. A módosítások a már megkötött hitelszerződésekre ugyanúgy vonatkoznak majd, mint a jövőben létrejövő megállapodásokra. A tartósan fizetésképtelen ügyfeleknél egyidejűleg biztosítani kell azt is, hogy ők ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe azoknál, akik a szerződésüknek megfelelően fizetik a törlesztést.
A lakáshitelek előtörlesztése után legfeljebb egy-másfél százaléknyi díjat számíthatnak fel a pénzintézetek. Ha a tartozás összege nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző egy évben nem volt előtörlesztés, akkor a bankok nem számíthatnak fel különdíjat. A hitelfelvevő ingyenesen meghosszabbíthatja a törlesztés futamidejét, ha hasonló módosítást nem kezdeményezett a megelőző 5 évben és erről megállapodik a bankkal.
