Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését. Három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia- és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését. Csökken az alkalmazottak adójóváírási lehetősége. Ezzel párhuzamosan a kormány 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszeren keresztül - az  egykulcsos szja bevezetésével, a gyerekkedvezmény növelésével - a GDP 2 százaléka körüli mértékben kíván célzott lakossági jövedelemnövelő intézkedéseket tenni. A kedvezményezett a mintegy 1 millió dolgozó, gyermekes család és a fehér gazdaságban magas jövedelmet elérő mintegy 500 ezer, de ezek közül különösen a havi 500 ezer forint felett kereső kb. 150 ezer ember.

Az adóbevételek bővülése a kiadások csökkentésével együtt biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3% alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, veszélybe kerülhet ennek elérése. Kérdéses az is, hogy hosszabb távon milyen módon sikerül kiváltani ezeket a deklaráltan átmeneti intézkedéseket. A külső egyensúlyt viszont egyelőre nem fenyegeti veszély, mivel a belső felhasználás csak szerényen bővül, az EU-támogatások beáramlása pedig erőteljes lesz. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet.

A beruházásokon belül meghatározó lesz az exportorientált multinacionális cégek fejlesztési tevékenysége, a különadó által sújtott ágazatokban illetve a hitelhez nehezen jutó kis- és középvállalatok körében nem várható érdemi javulás. Mivel az szja-változások elsősorban a magasabb jövedelműeket kedvezményezik, a reálkeresetek emelkedése a fogyasztás kisebb és megtakarítások jelentősebb emelkedését eredményezi. Ezt csak részben ellensúlyozza a gyermekes családok helyzetének javulása, mivel csak kevés kifejezetten magas jövedelmű, az adókedvezményt kihasználni képes sokgyermekes család van.

Az infláció mérséklődése megtorpan, mivel az energia- és közszolgáltatások árának önkormányzati választások előtti korlátozása inflációs nyomást okoz, amit csak fokoznak a különadók. A lakosság vásárlóerejének emelkedése pedig a korábbinál puhább korlátot állít az áremelési törekvések elé. A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. A konvergencia-program sikeréhez azonban a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére is szükség lenne, hogy hiteles legyen a mostani adóemelések átmeneti jellege. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet (hasonlóan az idei I. félévihez), a jegybanki alapkamatban csak minimális, 5 százalékra való csökkentés látszik lehetségesnek, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is.

A gazdaság legdinamikusabb ágazata 2011-ben is az ipar lesz, de a külső konjunktúra lassulásával ennek üteme kissé csökken, mivel a belföldi kereslet legfeljebb a második félévben bővül. Sok éves visszaesés után azonban a növekedés megindulása várható az építőiparban és a kereskedelemben is.