Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyar Pékszövetség tisztázó beszélgetésre hívta szombatra a malomipar és a gabonakereskedők képviselőit, szeretnék tudni, hogy a hazai gabona- és lisztraktárakban mennyi áru van. Varga László, a szövetség elnöke úgy véli, jövő évben importlisztből fogják sütni a magyar kenyeret, ugyanis ami az idén termett 1,2 millió tonna jó, étkezési minőségű búzából itthon maradt, jó, ha kitart februárig.
Vancsura József , a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke megerősíteni nem tudta azt az információnkat, hogy az idei 3,7 millió tonnás gabonatermésből 3 millió tonna már a kereskedők kezében van, s nem tudni, hogy ezt végül a magyar piacon fogják értékesíteni vagy külföldön. Azt ugyanakkor elmondta, hogy a termelők tulajdonában már nagyon kevés étkezési minőségű termény van, és megerősítette azt az információt is, hogy nagy mennyiségű árut szállítottak külföldre, nem csak uszályokban és vagonokban, de kamionokban is.
Pótsa Zsófia, a kereskedőket és malmokat tömörítő gabonaszövetség főtitkára sem tudott naprakész adattal szolgálni, a szövetségnek ugyanis csak a hajós és a vasúti szállításról van információja, s eszerint az idei búzából mintegy 700 ezer tonnát vittek ki az országból júliustól szeptember végéig. Nem tartotta kizártnak, hogy importra kényszerülhetünk.
A pékek szerint a liszthiány egyértelmű dráguláshoz vezet. Ahogy Varga László mondta, az aratási szezon előtt kilónként 52-53 forintért kapták a lisztet, most már 95 forintot fizetnek érte, s ha importra lesz szükség, akkor kora tavasszal, világpiaci értéken, 150-160 forint lesz az ár. Vagyis a mostani átlagosan 250–300 forintos kenyérár jelentősebb emelkedésére készülhetünk.
