Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Reinhard Olt, a konzervatív újság bécsi tudósítója számos idézettel támasztja alá Orbán Viktornak azt az elsődleges célját, hogy kivezesse az országot az adósságcsapdából. A csapdából kivezető ajtó megnyitásához egy év áll a kormány rendelkezésére, és 2015-ig a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az államadósság mértéke – idézte Olt a miniszterelnököt.
Jövőre máris csökken a költségvetés hiánya, köszönhetően a pénzügyi szektorra, valamint a konszernekre és kereskedelmi üzletláncokra kivetett rendkívüli adóknak. Orbán ezáltal akarta elkerülni a bérből és fizetésből élőkre nehezedő anyagi terhek növelését, aminek megakadályozása egyik választási ígérete volt – mutatott rá Olt.
A német tudósító „szenzációsnak” nevezi a január 1-jétől hatályba lépő 16 százalékos szja-kulcsot, amivel egyidejűleg 10 százalékra mérséklődik a társasági adó. „Az Orbán-kormány így akarja mozgósítani a gazdasági erőket és ösztönözni a gazdaság növekedését” – írta a FAZ bécsi tudósítója.
A továbbiakban rámutat: a bank- és a válságadóval az Orbán-kormány befolyásos vállalatokat sújt: bankokat, biztosítókat, energiakonszerneket, távközlési cégeket, kereskedelmi láncokat. Ezek a múltban megengedhették maguknak, hogy befolyásolják a politikai döntéseket, természetesen azzal a szándékkal, hogy megkíméljék magukat azok következményeitől. A multinacionális cégeknek több ízben sikerült megfúrniuk politikai döntéseket.
Olt végezetül a Budapester Zeitungban nemrég megjelent elemzésből idéz. Eszerint Orbán célja nem csupán a vállalatok megfejése, hogy ezáltal növelje az állam bevételeit. A kormányfő sokkal inkább paradigmaváltásra törekszik: szakítani akar azzal a kormányzati gyakorlattal, amelynek értelmében a politikának úgy kell táncolnia, ahogy a gazdaság fütyül. Úgy tűnik, Orbán arra a következtetésre jutott, hogy nem célravezető a különböző érdekeket hosszadalmas tárgyalások útján közös nevezőre hozni. A szocialista-liberális kormányok politikája annak idején nagyjából félévente változott. Orbán viszont a jelek szerint úgy véli, hogy hatékony kormányzás csak az állami hatalom kiterjesztése révén lehetséges.
A gyors egymásutánban hozott döntésekkel a kormány csakugyan két legyet üt egy csapásra – állapítja meg Olt. A lakosságnak végre olyan (nemzeti-konzervatív) kormánya van, amely energikusan halad előre a maga útján, és – a sokszor megbénult baloldali-liberális elődökkel ellentétben – nem fecsérli el az erejét érdekellentétek feloldására. Az ellenzék pedig időben sem képes ellenállást tanúsítani, tekintettel a kormányoldal villámgyorsan előterjesztett és kétharmados többséggel megszavazott döntéseire. Ez magyarázza Orbán nyughatatlanságát bel- és külföldön a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint.
