Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Stephen Hughes, az európai foglalkoztatási és nyugdíjügyek régi szakértője, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata képviselője a hvg.hu-nak nyilatkozva kijelentette: „Két hete találkoztam Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárral, amikor az EP foglalkoztatási és szociális bizottsága Magyarországra látogatott kétoldalú megbeszélésekre a magyar soros uniós elnökség előtt. Kérdésemre, hogy a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása hogyan szolgálja egy hosszú távon fenntartható megoldás létrejöttét, semmiféle megnyugtató választ nem kaptam. Czomba úr igyekezett a fenntarthatóság látszatát kelteni a válaszában, de teljesen biztos vagyok benne, hogy a pénztártagok semmiféle garanciát erre nem fognak kapni. A cél egyedül a költségvetésen tátongó rések időleges betömése” – mondta lapunknak a Hughes.
Széksorok az Európai Parlamentben. Eszköztelenség
MTI/EPA/Christophe Karaba
Az EP-képviselő szerint ennél is nagyobb baj – mivel a nyugdíjak ügye jelenleg a tagállamok hatáskörében van –, hogy az uniós intézményeknek szinte semmilyen kényszerítő erejű eszközük sincs a néhány éve Argentínában már kipróbált, most pedig Chilében tervezett kamikazeakciókkal szemben.
Hughes szerint az egyetlen szóba jöhető megoldás, ha egyedileg vagy kollektíven perre viszi a közel hárommillió nyugdíjpénztártag közül minél több a megtakarításai megóvását, hiszen szerződésüket a magánjog védi az egyoldalú felmondással szemben. A perek kimenete azonban a képviselő szerint leginkább azon múlik, hogy milyenek a magántulajdont védő jogok a tagországban.
[[ Oldaltörés (Folytatás: Uniós aggoldalmak, beszámítási viták) ]]
Néhány napja komoly aggodalmának adott hangot Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos is. Szóvivője, Amadeu Altafaj kérdésre válaszolva közölte, aggodalommal töltik el a magyar kormány nyugdíjreformra vonatkozó bejelentései, amelyek a kötelező magánnyugdíjpénztárak teljes felszámolására mutató szándékot tükröznek. Hozzátette, a jelek szerint az eredetileg felvázolt tetvekkel szemben a választás a második pillérben maradás és az elsőbe való visszatérés között egyáltalán nem tűnik olyan szabadnak, mint ahogy azt a kormány mutatni szeretné. Altafaj szerint erre utal, hogy a pénztártagokat, amennyiben január végéig másképp nem nyilatkoznak, automatikusan visszaterelik az első pillér alá. Ráadásul a maradás mellett döntők az állami nyugdíjrendszerből onnantól kezdve elvesztik nyugdíjjogosultságukat annak ellenére, hogy befizetéseik továbbra is befolynak az államkasszába majd – magyarázta az Európai Bizottság aggodalmát Rehn szóvivője.
Noha a Bizottságnak a nyugdíjrendszerekbe valóban kevés a beleszólása, Altafaj szerint az EB aggályosnak tartaná, ha a nyugdíjalapokban felhalmozott pénzeket a folyó mérleg finanszírozására használná fel a magyar kormány, „ahogy azt a jövő évi költségvetési terv határozottan sugallni látszik”.
A magánnyugdíjpénztárak vezetői Matolcsy Györgyhöz tartanak. A miniszter nem kért bocsánatot
Túry Gergely
Magyarországot a kötelező magánnyugdíj-rendszer felszámolása miatt az Európai Bizottság leginkább a középtávú makrogazdasági programon keresztül büntetheti meg a BruxInfo uniós hírügynökség forrásai szerint.
Emellett továbbra is vita tárgya a Bizottság berkeiben, hogy miként vegyék figyelembe a második pillér felszámolásából származó forrásokat a jövő évi magyar büdzsében. A kérdés azért is különösen összetett, mert az intézkedés számszerűsítéséhez sok részlet és szám hiányzik.
Ráadásul a Bizottságnak a közös gazdasági kormányzásról szóló – szeptember végén kinyilvánított – elképzelési alapján a tagállamok hiába növelnék a büdzséjük bevételeit a magánkasszákba történt befizetések átirányításával, azt nem vennék figyelembe, ugyanis az a korábban véghezvitt nyugdíjreformok visszaalakítására utalna. Ezt akkor Magyarország mellett több más tagállam, például Lengyelország is kritizálta, érvelésük szerint ugyanis olyasmiért büntetné Brüsszel – elsősorban az új tagállamokat –, amit tizennyolc másik tagállam rutinszerűen folytat.
Belső források szerint a valódi EU-s színvallás várhatóan 2012 áprilisában lesz esedékes a magyar nyugdíjreformról, amikor a Bizottság górcső alá veszi, hogy a deficiteljárás során vázolt feltételek vajon teljesültek-e. Ekkor ugyanis az új szabályok szerint a számok mögé is benéznek az elemzők, és megvizsgálják, mennyire volt fenntartható a deficitcsökkentés.
Nem közeledtek az álláspontok a hét elején Brüsszelben Olli Rehn és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter között lezajlott egyeztetések során sem, amelyeket az elnökségi előkészületek miatt folytattak ugyan le, de kitértek a nyugdíjak ügyére is.
További uniós vonatkozása a magánnyugdíjpénztár-vitának, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a nyugdíjpénztárak vezetői között lezajlott egyeztetések nyomán a nyugdíjpénztárak szövetségének szóvivője, Bába Julianna bejelentette: az Európai Parlamenthez fordulnak, arra kérve a honatyákat, hogy a hárommillió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására.
A hvg.hu-nak nyilatkozó uniós szakértők felhívták a figyelmet a kevéssé határozott brüsszeli fellépés további okára is: a januárban startoló magyar EU-elnökségi félév előtt a Bizottság és a többi intézmény is minél jobb kapcsolatokat szeretne kialakítani a magyar kormánnyal, ezért az átlagnál is elnézőbbek a belpolitikai kérdésekben.
Folk György / Brüsszel
