Stephen Hughes, az európai foglalkoztatási és nyugdíjügyek régi szakértője, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata képviselője a hvg.hu-nak nyilatkozva kijelentette: „Két hete találkoztam Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárral, amikor az EP foglalkoztatási és szociális bizottsága Magyarországra látogatott kétoldalú megbeszélésekre a magyar soros uniós elnökség előtt. Kérdésemre, hogy a nyugdíjrendszer tervezett átalakítása hogyan szolgálja egy hosszú távon fenntartható megoldás létrejöttét, semmiféle megnyugtató választ nem kaptam. Czomba úr igyekezett a fenntarthatóság látszatát kelteni a válaszában, de teljesen biztos vagyok benne, hogy a pénztártagok semmiféle garanciát erre nem fognak kapni. A cél egyedül a költségvetésen tátongó rések időleges betömése” – mondta lapunknak a Hughes.

Széksorok az Európai Parlamentben. Eszköztelenség

MTI/EPA/Christophe Karaba

Az EP-képviselő szerint ennél is nagyobb baj – mivel a nyugdíjak ügye jelenleg a tagállamok hatáskörében van –, hogy az uniós intézményeknek szinte semmilyen kényszerítő erejű eszközük sincs a néhány éve Argentínában már kipróbált, most pedig Chilében tervezett kamikazeakciókkal szemben.

Hughes szerint az egyetlen szóba jöhető megoldás, ha egyedileg vagy kollektíven perre viszi a közel hárommillió nyugdíjpénztártag közül minél több a megtakarításai megóvását, hiszen szerződésüket a magánjog védi az egyoldalú felmondással szemben. A perek kimenete azonban a képviselő szerint leginkább azon múlik, hogy milyenek a magántulajdont védő jogok a tagországban.

Néhány napja komoly aggodalmának adott hangot Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos is. Szóvivője, Amadeu Altafaj kérdésre válaszolva közölte, aggodalommal töltik el a magyar kormány nyugdíjreformra vonatkozó bejelentései, amelyek a kötelező magánnyugdíjpénztárak teljes felszámolására mutató szándékot tükröznek. Hozzátette, a jelek szerint az eredetileg felvázolt tetvekkel szemben a választás a második pillérben maradás és az elsőbe való visszatérés között egyáltalán nem tűnik olyan szabadnak, mint ahogy azt a kormány mutatni szeretné. Altafaj szerint erre utal, hogy a pénztártagokat, amennyiben január végéig másképp nem nyilatkoznak, automatikusan visszaterelik az első pillér alá. Ráadásul a maradás mellett döntők az állami nyugdíjrendszerből onnantól kezdve elvesztik nyugdíjjogosultságukat annak ellenére, hogy befizetéseik továbbra is befolynak az államkasszába majd – magyarázta az Európai Bizottság aggodalmát Rehn szóvivője.

Noha a Bizottságnak a nyugdíjrendszerekbe valóban kevés a beleszólása, Altafaj szerint az EB aggályosnak tartaná, ha a nyugdíjalapokban felhalmozott pénzeket a folyó mérleg finanszírozására használná fel a magyar kormány, „ahogy azt a jövő évi költségvetési terv határozottan sugallni látszik”.

A magánnyugdíjpénztárak vezetői Matolcsy Györgyhöz tartanak. A miniszter nem kért bocsánatot

Túry Gergely

Magyarországot a kötelező magánnyugdíj-rendszer felszámolása miatt az Európai Bizottság leginkább a középtávú makrogazdasági programon keresztül büntetheti meg a BruxInfo uniós hírügynökség forrásai szerint.

Emellett továbbra is vita tárgya a Bizottság berkeiben, hogy miként vegyék figyelembe a második pillér felszámolásából származó forrásokat a jövő évi magyar büdzsében. A kérdés azért is különösen összetett, mert az intézkedés számszerűsítéséhez sok részlet és szám hiányzik.

Ráadásul a Bizottságnak a közös gazdasági kormányzásról szóló – szeptember végén kinyilvánított – elképzelési alapján a tagállamok hiába növelnék a büdzséjük bevételeit a magánkasszákba történt befizetések átirányításával, azt nem vennék figyelembe, ugyanis az a korábban véghezvitt nyugdíjreformok visszaalakítására utalna. Ezt akkor Magyarország mellett több más tagállam, például Lengyelország is kritizálta, érvelésük szerint ugyanis olyasmiért büntetné Brüsszel – elsősorban az új tagállamokat –, amit tizennyolc másik tagállam rutinszerűen folytat.

Belső források szerint a valódi EU-s színvallás várhatóan 2012 áprilisában lesz esedékes a magyar nyugdíjreformról, amikor a Bizottság górcső alá veszi, hogy a deficiteljárás során vázolt feltételek vajon teljesültek-e. Ekkor ugyanis az új szabályok szerint a számok mögé is benéznek az elemzők, és megvizsgálják, mennyire volt fenntartható a deficitcsökkentés.

Nem közeledtek az álláspontok a hét elején Brüsszelben Olli Rehn és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter között lezajlott egyeztetések során sem, amelyeket az elnökségi előkészületek miatt folytattak ugyan le, de kitértek a nyugdíjak ügyére is.

További uniós vonatkozása a magánnyugdíjpénztár-vitának, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a nyugdíjpénztárak vezetői között lezajlott egyeztetések nyomán a nyugdíjpénztárak szövetségének szóvivője, Bába Julianna bejelentette: az Európai Parlamenthez fordulnak, arra kérve a honatyákat, hogy a hárommillió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására.

A hvg.hu-nak nyilatkozó uniós szakértők felhívták a figyelmet a kevéssé határozott brüsszeli fellépés további okára is: a januárban startoló magyar EU-elnökségi félév előtt a Bizottság és a többi intézmény is minél jobb kapcsolatokat szeretne kialakítani a magyar kormánnyal, ezért az átlagnál is elnézőbbek a belpolitikai kérdésekben.

Folk György / Brüsszel