A reformtörvény célja annak megakadályozása, hogy az erősen eladósodott állami nyugdíjrendszer működésképtelenné váljon a lakosság elöregedésével párhuzamosan. A kormány által novemberben elfogadott törvénytervezet és a parlament által most elfogadott törvény több mint 2 milliárd levával (1,02 milliárd euró) tervezi csökkenteni 2016-ig az állami nyugdíjalap hiányát, és 2035-re teljesen fel kívánja számolni a hiányt.

Az állami nyugdíjalap deficitjét 600 millió levával csökkentik 2011-ben, amit a befizetések 1,8 százalékos növelése, valamint a magánszektorban a minimálbér megemelése követ majd. A rendszer magasabb befizetésekre számít a foglalkoztatás növekedése után is.

A parlament elfogadta a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének átirányítását is az állami nyugdíjalapba. Mintegy 100 millió leváról van szó, az elkövetkező években korkedvezménnyel nyugdíjba vonuló nehéz fizikai munkát végzők korai nyugdíjazásának fedezeteként befizetett összegről. Minden ilyen befizetést az elkövetkező négy évben az állami nyugdíjrendszerbe irányítanak át, és az fogja fizetni a nehéz fizikai munkát végzők nyugellátását korkedvezményes korai nyugdíjazásukat követően. A magán-nyugdíjpénztárak csak 2015-ben kezdik meg a korkedvezményes nyugdíjak fizetését, amikor hatályba lépnek a korkedvezményes nyugdíjazásra vonatkozó új korlátozások. 

A bolgár ágazati magánnyugdíj alapokban 465 millió leva (331,2 millió dollár) volt június végén. Az általános magánnyugdíjalapokban mintegy 3 milliárd leva gyűlt össze eddig, és a kifizetést 2015-ben kezdenék. A magán-nyugdíjpénztári vagyon átirányításának terve felbőszítette a jobboldali pártokat, amelyek azzal fenyegetőznek, hogy az alkotmánybíróság elé viszik az ügyet. A jobboldali Kék Koalíció véleménye szerint az intézkedés megrendítheti a befektetői bizalmat, és egy "részleges államosítással" ér fel.

A törvény elfogadása lezárta a jobbközép kormánykoalíció, a szakszervezetek és szakmai érdekképviseleti szervezetek között a reformok időrendjéről és a nyugdíjbefizetések mértékéről hetek óta dúló csatákat. A kormány eredetileg a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon átirányítását tervezte, de a munkaadókkal és a nyugdíjalapokkal folytatott egyeztetések után engedett álláspontjából.

Az IMF véleménye szerint a törvény elfogadásának további csúszása középtávon tovább növelte volna Bulgária költségvetési deficitjét, és nyomás alá helyezte volna a rögzített devizaárfolyamot. Totju Mladenov munkaügyi miniszter szerint ha a törvényt nem fogadják el, az a rendszer csődjét okozta volna. Az elfogadott nyugdíjtörvény szerint a teljes nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idő 2012-től kezdődően fokozatosan emelkedik majd, évente négy hónappal, amíg a férfiaknál el nem éri 37, nőknél a 34 évet. A nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan emelkedik majd, férfiaknál a jelenlegi 63 évről 65 évre, nőknél 60 évről 63 évre. 

A nyugdíjreform végül "puhábbra" sikeredett, mint azt a kormány tervezte, miután több ízben is demonstrációk voltak a tervezett intézkedések ellen. A kormány mindkét nem számára egyaránt 65 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt, és a férfiaknál 40 évre, a nőknél 37 évre a szolgálati időt. Ezen kívül korlátozni tervezték a korai nyugdíjazást a tanárok, a bányászok, rendőrök és a katonák esetében, tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok a lakosság közel egyharmadát teszik ki a 7,6 milliós, öregedő és zsugorodó bolgár társadalomban.

edi \ guz