Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Rogán Antal aláhúzta: a jövő évi lesz az elmúlt tíz évben pedig az első olyan költségvetés, amely érdemben csökkentheti az államadóságot. A költségvetés szakít a megszorítások politikájával - fogalmazott.
A fideszes politikus azt követően beszélt, hogy a szocialisták a kormány elmúlt fél éves intézkedéseit szimbolizáló dobozokat, "karácsonyi csomagokat" tettek le a kormányoldali képviselők elé az ülésteremben. Rogán Antal erre a lépésre reagálva reményének adott hangot, hogy a szocialista képviselők a "nokiás dobozokat" is visszahozták.
Kitért az "elmúlt 8 év örökségére is", azt mondta: az alatt az idő alatt az államadóság 2,5 szeresére növekedett, ezt az óriási terhet, a hátrahagyott romhalmazt kellett eltakarítani 2010-ben, és ahelyett kell 2011-ben valami újat építeni.
A kormány mozgásteréről úgy vélekedett: egy fillérrel sem költhetett többet, mint amennyi bevételre szert tett, ilyenre nem volt példa Magyarország költségvetési gazdálkodásának elmúlt 20 évében.
A vitában Szekeres Imre (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányváltás előtt az ország kezdett kilábalni a válságból, nőtt az ország iránti bizalom, a kockázati felár 1,7 százalékos volt, ezt a kormányoldal fél év alatt megduplázta, mert ma Magyarország 3,6-4 százalék közötti felárral jut hozzá a hitelekhez. Ez ennek a fél évnek a valódi teljesítménye - fogalmazott. Szerinte az ország 2012 újabb eladósodás elé néz - szögezte le.
Volner János (Jobbik) szerint bár a kormányoldal forradalmi változásokat és pótköltségvetést ígért a választások előtt, de ezekről szó sincs, mert olyan költségvetés nyújtottak be, amelyben a sarokszámok nem változtak. Úgy vélekedett: a jövő évi büdzsében a Gyurcsány-Bajnai-kormány megszorításait viszik tovább egy az egyben.
Scheiring Gábor (LMP) szerint sincs szó forradalmi változásokról, mert a költségvetés az elmúlt 20 év hamis, bukott politikáját folytatja. Példaként említette, hogy forrásokat von el az oktatástól és az egészségügytől. Hozzátette: ami forradalmi, az a demokráciát felszámoló lendület.
Ezt követően az elnöklő Kövér László jelezte, hogy csak azoknak adja meg a szót a házszabály értelmében, akik a zárószavazás előtti módosító indítványokhoz szólnak hozzá.
A felszólaló Novák Elődtől (Jobbik) és Burány Sándortól (MSZP) végül a házelnök a házszabály értelmében megvonta a szót.
