Átalakuló takarékszövetkezetek

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett novemberben a Dunaharasztiban bejegyzett Kisdunamenti Takarékszövetkezetnél tapasztalt szabálytalanságok miatt az egyik szigethalmi tag. Az eljárást áprilisi és májusi taggyűlési események miatt kérte Mándoki Gyöngyi a Pest Megyei Cégbíróságtól, beadványa szerint ugyanis a szövetkezetnél alapszabályba ütközően hoztak döntéseket. Előbb tartották meg például a küldöttgyűléseket, mint a küldötteket felhatalmazó – többnyire a fiókvezetőkből álló – részközgyűléseket, a meghívókból pedig nem lehetett egyértelműen kiolvasni, hogy napirenden lesz a részjegyek névértékének felemelése, miközben a tavaszi taggyűléseken 50 ezerre emelték a korábban 10 ezer forintos részjegyek névértékét. Mándoki bejelentése szerint a részközgyűléseket azért hívták össze 2010. május 19-ére, hogy a társaság vezetői legitimmé tegyék az áprilisi küldöttgyűlésen hozott döntéseket.

Stiller Ákos

 Felháborodásának okát a panaszos nem akarta elárulni a HVG-nek, így csak találgatni lehet, mi indította erre a lépésre. Nem kizárt, hogy a tavaszi eseményeket csaknem féléves késéssel követő beadvány azért született, mert néhányan ekkor ébredtek rá, hogy a Kisdunamenti Takarék is elhagyja a takarékszövetkezeti integrációt, és csatlakozik a részben a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaihoz köthető, már hét takarékot, valamint a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankot tömörítő Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapjához (Repiva). A Kisdunamenti Takarék októberi rendkívüli közgyűlésén kerültek be ugyanis a vezető testületekbe a Repiva vezetői és más, a Buda-Cash tulajdonosaihoz közel álló szakemberek, miután a hatfős igazgatóság és a háromfős felügyelőbizottság fele-kétharmada lemondott.

A Repiva létrejöttét máig nem emésztette meg az integrációt összefogó Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), és több takaréknál is indulatokat kelt a megalakulását megelőző felvásárlás módja. A később Repiva-ernyő alá kerülő takarékokat ugyanis látszólag egy békéscsabai családokból álló befektetői kör vette meg, miután a meglévő részjegyek névértékét megemelve kiszorították a régi tagság zömét. Az új tagok azonban nemigen vettek részt a döntéshozatalban, a taggyűléseken többnyire ügyvédek képviselték őket, miközben a takarékok vezetésében a Buda-Cash tulajdonosaihoz köthető szakemberek kaptak kulcspozíciókat (HVG, 2009. február 7.). A felvásárlás mögött egy ideig a TVK-befektetése nyomán ismertté vált Croesus Kft.-hez köthető Kádas Péter üzletembert sejtették, azonban a folyamatok azóta más irányt vettek.

A befolyásszerzés módja és bejelentésének elmaradása miatt 2009 májusában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sorozatban büntette meg a kicserélt tagságú takarékot a maximálisan kivethető 2,5 millió forintos bírsággal, ám további kritika nem érte a csoportosulást. A takarékok pedig idén márciusban megkapták a PSZÁF engedélyét a 200 millió forintos törzsvagyonnal életre hívott Repiva megalapítására, és májusban sajtótájékoztatón ismertették a lánchoz tartozó takarékok üzleti céljait. A Repiva további takarékszövetkezetek csatlakozására is számít, amelyekből néhány éven belül 50–70 milliárd forint eszközállományú, részvénytársasági formában működő regionális kisbankokat hozna létre.

Ez a munka lényegében befejeződött a Dél-Dunántúlon, ahol a Drávamenti Takarékszövetkezet is belépett a Repivába, így az év végével elhagyja az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot, az OTIVA-t – erősítette meg a HVG-nek Lakatos László, a Repiva elnöke, a DRB Bank ügyvezető igazgatója. Kialakult az északkelet-magyarországi kisbank magja is, miután a már Repiva-tag létavértesi takarékba a nyáron megkapott felügyeleti engedély nyomán beolvadhat a pocsaji takarékszövetkezet. Ha késik is, de előbb-utóbb megvalósul a frigy a már Repiva-tag biatorbágyi és vértesi takarékok között. A főváros környéki agglomerációba szánt kisbank azonban csak akkor lesz majd teljes, ha a legutóbbi Repiva-tag-jelöltnek számító Kisdunamenti Takarék mellé újabb szövetkezet is belép.

A látszólagos megbékélés ellenére a Buda-Cash tulajdonosi köre által kifejlesztett takarékfelvásárlási technikának lesz lenyomata a jogszabályokban. Ha jelentős késéssel is, de minden bizonnyal az ehhez hasonló lépések megakadályozása érdekében módosította december közepén a parlamenti többség a hitelintézeti törvény szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó egyik passzusát. A jövő év elejétől hatályos regula szerint a részjegyek névértéke nem haladhatja meg a 10 ezer forintot, és a határozatképtelenség miatt megismételt takarékszövetkezeti közgyűlés nem határozhat a részjegy névértékének felemeléséről. Ezentúl egy tag csak egy másik tagot hatalmazhat fel a képviseletére a közgyűlésen, és egy tag csak egy tagot képviselhet, azaz törvényellenesek lesznek a csoportos ügyvédi megbízások. Az ügyeskedések elkerülésére azt is előírták, hogy a tagoknak kötelező elküldeni a közgyűlés összehívásáról és annak napirendi pontjairól szóló meghívókat, amelyeket eddig sokszor csak a helyi kirendeltségek hirdetőtáblájára szögeztek ki.

„A takarékok nem eladók. Ezt a jogszabály-módosítás is nyomatékosítja, hiszen lehetetlenné teszi a tagfelvételen keresztüli kivásárlást” – kommentálta a HVG-nek a változásokat Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. Az új szabályokat a május 31-éig megtartandó közgyűléseken kell átültetni a takarékok alapszabályába, addig pedig árgus szemekkel figyel majd az esetleges rendellenességekre a PSZÁF, előlegezte meg Varga. A takarékokat az OTSZ érvelése szerint azért kell megtartani jelenlegi formájukban, mert az ország pénzügyi kiszolgáltatottságának csökkentéséhez szükséges, hogy a szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése a jelenlegi 5-ről 15 százalékra növekedjen.

Nem ördögtől való viszont a belülről elinduló tulajdonosi koncentráció, ha átláthatóak a tulajdonosi viszonyok – vélik a tagszervezeteknél. Abban sem látnak kivetnivalót, hogy egyes helyeken a vezetőség és a tisztségviselők soraiból kikerülő jelentős befolyású tulajdonosok favorizálják a részvénytársasági formát, ahol már nem érvényes az egy tag, egy szavazat elvén alapuló szövetkezeti jogegyenlősdi. Ha egy szövetkezet bankká alakul, az eladásának lehetősége is nő, ismerték el az OTSZ-nél, de egyrészt nem tudnak arról, hogy a Pannon Takarékszövetkezet után (lásd Pannon puma című írásunkat) további aspiránsok volnának, másrészt, a szövetkezeti vezetők, ha meg is szerzik a tulajdonosi befolyást, a takarékot továbbra is benn tartják a szövetkezeti szövetségben. A túlzott tulajdonosi koncentrációnak pedig az OTSZ szerint korlátot állít az egy szövetkezeti tag közvetett és közvetlen tulajdonára vonatkozó 15 százalékos plafon.

Az utóbbi öt évben húsznál is több takarékszövetkezetnél keletkeztek a felső határt megközelítő befolyásoló részesedések. A 2008-tól megszaporodó bejelentések közül néhány a Pannon Takarékszövetkezetbe olvadó tatai és ásványrárói szövetkezettől érkezett, de több bejelentést tett a Halászi és az Esztergomi Takarékszövetkezet egyesülésével létrejött Duna Takarékszövetkezet is, ahol Illés Zoltán, a Halászi Takarék volt elnöke és rokonai, valamint a Hernádi Zsolt Mol-elnökkel közeli kapcsolatban lévő Garancsi István ex-Takarékbróker-vezér és családtagjai kerültek a befolyás-limit közelébe.

Nehéz felmérni, hogy milyen jövő vár a takarékokra, amelyek továbbra is potenciális felvásárlási célpontnak tűnnek pénzintézeteket kereső körök számára. Míg az egyik pénzügyi tanácsadó cégnél arról számoltak be a HVG-nek, hogy a szocialista párthoz közeli üzleti körök szeretnének takarékszövetkezetet venni, egy másiknál hasonló céllal keresgélő Jobbik-közeli vállalkozókat emlegetnek. Egyes hírek szerint Széles Gábor is felbukkant egy takarék környékén, de ezt a vállalkozó környezetében nem erősítették meg.

Demján Sándor, az OTSZ elnöke viszont nyílt lapokkal játszik, amikor a takarékszövetkezeteket a tulajdonában lévő Gránit Bank potenciális partnereiként nevezi meg. Az együttműködés lehetőségéről ugyan több udvarias nyilatkozat is elhangzott az OTSZ-től és Hegedűs Évától, a Gránit Bank vezérigazgatójától, ám érdemi lépések még nem történtek. Talán azért sem, mert takarékszövetkezeti vezetők szerint amíg ott van szövetkezeti csúcsbanknak a Takarékbank, nem kell egy másik kereskedelmi bankkal is szövetségre lépniük. Más helyzetet teremtene, tették hozzá sejtelmesen, ha valamely bank bevásárolná magát a Takarékbankba.

PAPP EMÍLIA