Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolását célzó első Európai Szemeszter céljainak bejelentése során José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: először az EU gazdaságpolitikájának történetében lehetőség lesz előre lépéseket tenni a gazdasági kormányzás hibáit elkerülendő. A tavaly elfogadott és most életre hívott Európai Szemesztertől, amely a közös gazdasági kormányzási törekvések része, azt reméli az EB, hogy átfogó tervvel segít végleg kilábalni a válságból és felgyorsítja az Unió gazdasági növekedését.
Eddig ugyanis Európa eseti alapon foglalkozott az egyes tagállamok problémáival, s tett lépéseket például a görög vagy az ír válság esetében. Ahogy erre készül az elemzők szerint könnyen szükségessé váló Portugál mentőcsomag kialakításakor is.
hvg.hu
Az Európai Bizottság mostani éves növekedési jelentése Barroso szerint a gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti. Az Unió végrehajtó testülete mostanra összegyűjtötte a gazdaságélénkítéshez és a foglalkoztatás növeléséhez szükséges intézkedéseket, amelyek egybevágnak az EU 2020-as versenyképességi törekvéseivel is.
Az integrált intézkedés-csomagjában az EB három fő területre koncentrál: egyrészt szigorú költségvetési konszolidációt vár a makrogazdasági stabilitás erősítésére. Másrészt strukturális változásokat remél a magasabb – 2020-ra uniós szinten 75 százalékos – foglalkoztatási szint elérésére. Végül növekedést ösztönző intézkedéseket remélnek, mindenekelőtt a szufficites büdzsét produkáló tagállamoktól. A javaslat azonban várhatóan nem részesül meleg fogadtatásban például Németországban, ahol a berlini vezetés érvelése szerint azért állnak jobban a többi tagállamnál, mert az utóbbi évtizedben kemény reformokat erőltettek keresztül a versenyképesség és a gazdasági növekedés fenntartására és fokozására.
A három fő területen összesen tíz lépést emel ki az EB, amelyek megóvják a gazdaságokat a mostani válságot előidéző folyamatok megismétlődésétől. “Az európai gazdaság működésében végrehajtott alapvető változások nélkül Európa stagnálásra van ítélve, és képtelen lesz kitörni a magas munkanélküliség, eladósodottság és alacsony növekedés ördögi köréből” – jelentette ki Olli Rehn.
A pénzügyi biztos szerint a makrogazdasági lépések mellett a tagállamok versenyképességének javítása is alapvető, a megfelelő szektoraik kiemelt támogatásán keresztül. A bankokat a február-márciusra tervezett banki stressztesztek újbóli közzétételével szeretnék ellenállóbbá tenni a piaci turbulenciákkal szemben. A stressztesztekről a biztos már korábban is kijelentette – most pedig megerősítette –, szigorúbb feltételek szerint teszik mérlegre a pénzintézetek teljesítőképességét, hiszen például tavaly nem sikerült előre jelezni az ír válság kifejlődését.
Az átfogó tervekben szereplő foglalkoztatási törekvésekről Andor László foglalkoztatási és szociális biztos hasonló elveket hangoztatott a Rehn által említettekhez. Szerinte szigorú lépések nélkül nem sikerülhet a jelenlegi 68,8 százalékos foglalkoztatási rátát 75 százalékra növelni. Andor szavait erősíti, hogy a munkanélküliek aránya tavaly február óta nem csökkent az EU-ban, és jelenleg is 9,6 százalékon áll. Így az Unió félmilliárd lakosára 208,4 millió foglalkoztatott és 23,1 millió munkanélküli jut.
Andor szerint a nemzeti kormányok előtt álló a legfőbb feladat a lakosságuk elöregedését ellensúlyozása a korán nyugdíjba vonulók rátájának csökkentésével. Ezt a szociális biztos szerint azonban természetesen csakis a tagországonként különböző várható átlagos élethossz figyelembe vételével szabad véghezvinni.
A munkaerő-piaci reformoknak Andor szerint mindenképp elsőbbséget kell élvezniük 2011-ben a strukturális reformok végrehajtása során a munkahelyteremtés és a növekedés segítése érdekében. A munkahelyteremtést a kormányoknak a javaslatok szerint az cégek szociális kiadásainak állandó vagy akár célzott átmeneti csökkentésével kellene támogatnia. Emellett növekvő szerepet szánna az EB a rugalmas foglalkoztatásnak és a szociális és munkanélküli juttatások célzottá és a munkaerőpiacra való visszatérést támogató szempontok szerinti átalakításának.
