A gazdasági mutatószámok mostanában világszerte gyengülést mutatnak, az olaj jegyzésárai töretlenül emelkednek – írja a Deloitte tanácsadócég globális energiaipari csoportja által összeállított 2011 Oil & Gas Reality Check („Az olaj- és gázipar valós helyzete 2011-ben”) című jelentés.

Gion Gábor, a Deloitte Zrt. energia és energiahordozók szektor iparági csoportjának vezetője elmondta, hogy a jelentése szerint az elkövetkezendő 25 évben a világ energiaellátásának nagy részéért továbbra is az olaj fogja szavatolni. Az olaj- és gázipari cégek változatlanul jelentős befektetéseket hajtanak végre. Az Északi-tengerre például rekord számú, összesen 356 feltárási engedélyt adtak ki. Ázsia mindeközben egyre inkább az olaj- és gázipari tevékenység központjává válik. Az ázsiai országok nemzeti olajtársaságai egyre agresszívebb taktikákat alkalmaznak az upstream (kutatáshoz, fúráshoz, kitermeléshez szükséges) felvásárlásokban.

tradingeconomics.com

A szakértő a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a hatalmas keresleti nyomást elsősorban a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országok gyorsan növekvő gazdasága kelti. Ezen az sem változtat, hogy új jelentős olajkészleteket tártak fel például Brazíliában. Ahogy az sem, hogy Kína napjainkban az üzemanyag-ellátásának diverzifikálására és alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátási szint elérésére törekszik. Figyelembe véve Kína GDP-növekedését a folyékony földgáz piacának jövője különösen ígéretesnek tűnik. Emellett az Észak-Amerikában nemrégiben feltárt nem hagyományos gázkészletek is új piacokat fognak teremteni. A jelentés szerint elsősorban a palagáz az, ami radikálisan megváltoztathatja a piaci viszonyokat az Egyesült Államok és Kanada számára.

Gion Gábor azt is elmondta, hogy a jövő fejlődési trendjei nem jósolhatók meg pontosan, mert bár a világ olajtartalékai a jelenlegi becslések szerint 30 évre elegendőek, csakhogy harminc éve mondják ugyan ezt. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az energiahordozók közül az úgynevezett nem konvencionális (a korábbi technológiákkal kitermelhetetlen) gázkészletek jelentősége megnő.

Daniel Rice, az ismert amerikai befektetési szakértő nemrégiben a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a nyersanyagok kínálata nem képes lépést tartani a kereslettel. Emiatt az olajár – amely jelenleg 95 dollár körül mozog – idén 100 dollár feletti szintekre emelkedhet, ha az IMF 4,2 százalékos globális prognózisa beválik. Ha az árak ilyen magasak maradnak, akkor az 2012-re akár már a gazdaság érezhető lelassulását is eredményezheti a Bloomberg szerint. Nem szabad elfelejteni, hogy az olajár a jelenleginél már sokkal magasabb régiókban is eljutott, hiszen 2008 nyarán rövid időre a 140 dollár feletti csúcsokat is megjárta. Mindazonáltal a legtöbb szakértő szerint az árak lassú emelkedése még elképzelhető ugyan, de extrém kitörésre nem kell számítani.

EIA

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője, Nobua Tanaka a Wall Street Journal beszámolója szerint (a jelenlegi árakat már riasztónak nevezve) arra figyelmeztetett, hogy a magas olajárak veszélyt jelentenek az egész világgazdaság számára, még akkor is, ha az OECD és a BRIC országok gazdasági növekedése erőteljesnek mutatkozik. Az IEA és több szakértő cég, például az Oppeheimer – sőt egészen a közelmúltig maga az OPEC is – a 70-80 dolláros olajárat tartotta megfelelőnek. A helyzet azóta annyiban változott, hogy az OPEC-et jelenleg vezető Irán képviselője egy konferencián arról beszélt, hogy a szervezet azonnali reagálása akkor sem feltétlenül várható, ha az olajárak tartósan 100-110 dollár fölé emelkednek.

A Financial Times elemzésében viszont arra jutott, hogy a jelenlegi helyzet lényegesen más, mint a 2008 nyarán tapasztalt. Akkor ugyanis az OPEC-nek semmilyen eszköze nem volt, hogy kordában tartsa a 150 dollár felé közelítő árakat, ugyanis kapacitásainak határán termelt. Most viszont még hatalmas a mozgástere, legalább napi ötmillió hordós kapacitástöbblet vár mozgósításra. Ráadásul ennek java szaúdi kézben van. Azaz a sivatagi királyság szükség esetén beavatkozhat a folyamatokba.

Abdalla Salem El-Badri, az OPEC előző, az év végén leköszönt líbiai főtitkára arról beszélt a Wirtschaftsblatt című osztrák lapnak, hogy a szervezet szerint az olajipari beruházásokat ösztönző árra van szükség, amely azonban nem fékezheti a világgazdaság növekedését. El-Badri szerint a kitermelés növelése egészen addig szükségtelen, amíg a kőolaj nem a kereslet bővülése miatt drágul. „Az OPEC spekulációs megfontolásokból nem avatkozik be a piaci folyamatokba” – jelentette ki.

Mindezek valószínűsítik, hogy a magas olajár egyelőre megmarad, ami azt is jeleni, hogy a drága üzemanyaggal egy időre meg kell barátkoznunk. A benzin végfelhasználói árát persze több tényező is befolyásolja a világpiaci változásokon kívül. A kiskereskedelmi benzinár az árrést is tartalmazó alapárból, az erre rakódó jövedéki adóból (amely 120 forint/liter a 95-ös ólmozatlan benzinnél), és a 25 százalékos áfából áll össze. Az olajárat a világpiacon dollárban tartják nyilván, ami az átváltási árfolyam változásán keresztül hatással van a forintárra. A forint dollárhoz viszonyított árfolyama az elmúlt egy évben pedig mintegy 20 forintot romlott. A helyzeten ront, hogy a 25 százalékos áfa forintban kifejezett értéke az alapár emelkedésével szintén emelkedik, ami a benzin árát nominálisan felfelé tolja.